Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)
Simonyi Alfonz: Közlekedés a lápok között a XVIII. sz.-ban
Köz lefedés a lápok fozött a XVIII. sz.-ban A XVIII. sz. elején, a török kiűzetése után a falusi lakosság kifosztása és kiirtása oly méretű, hogy falvak tucatjai maradnak lakosság nélkül. így pusztul el végleg a Hortobágy völgyében Zám, Ohat, Angyalháza, Szentágota, Debrecen környékén Gúth, Szepes, Pac, Haláp, Bánk, Fancsika; a Berettyó-Körösök völgyében Szentandrás, Szentkozma, Szentdienes, Zomlin, Herpály, Andaháza, Pusztakovácsi, Aka slb. [1]. A lakosság óriási vérveszteségének következménye: a művelhető földek nagy hányada parlagon marad, s emberi munka híján a vizek és mocsarak egyre nagyobb területeket hódítanak el. így alakul ki és nő meg 70000 holdnyi nagyságúra (30000 ha) a Hortohágy-híd Szentagotapusztán Sárrétek vízzel borította világa és a Hortobágy 24 000 hektárnyi pusztája, mely hol víz alatt áll, hol víz után szomjaz. A tiszántúli tájat mutatják be azok a térképek, amelyek az ország hadászati felméréseként el is készültek, s Sárréten 1783. évben folytak. A térképszelvényeken különösen érzékelhető, hogy milyen hatalmas területek azok, amelyek állandó vagy időszakos jelleggel vízzel borítottak. A Tisza folyó bal partján tekereg a Selypes-ér. A Tisza és a Selypes közti terület állandóan vízzel borított nádas. A vizes, lápos terület átterjed a Selypes keleti oldalára, s két nagy foltban képezi a Kígyós- és a Bágyi-mocsarakat. E két mocsárból szakadt ki a Folyás-patak. E két mocsár szűkületén vezet a Polgár és Csege közötti út, amelyen - a Folyás fölött - egy elég hosszú híd volt található. A Csegétől északkeletre lévő nagy tó partján van a Szt. Margita szállás. A Polgárról Csegére vezető út a Szt. Margita Szállástól kezdve nagy ívben megkerüli a nedves területeket és keletről visz be Csegére. A „csege" szó jelenti a vízi átkelőhelyet vagy a „vízi rekesztéket". Újtikosnál, Tedej és Tikos között hosszan elnyúló mocsarak voltak. Út ezen a vidéken nem volt. A mocsarak Nánás és Dorog fölött megszűntek. Nánás és Polgár között folytatódik a Tedej táján indult Veresnád-mocsár. Nevét ma is őrzi a Nánás határában lévő „Verestenger" dűlő. A Dorog-Böszörmény vonal mentén száraz legelők, Böször18
