Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

dr. Tóth Ernő: A hídépítés anyagai és technológiái szerinti áttekintés

A HÍDÉPÍTÉS ANYAGAI ÉS TECHNOLÓGIÁI SZERINTI ÁTTEKINTÉS Becses út-hídtörténeti dokumentum az 1848ban Tencer Károly által készített úthálózati kimutatás, eszennt a buda-kolozsvári főposta- és kereskedelmi úton 3 fa- és 2 kőhíd volt, Hajdúszoboszló-Debrecen között egy 25 öl és egy 74 öl (!) hosszú fahíd állt. Érdekes adat, hogy a Debrecen-Várad-Zaránd megye határáig haladó úton 153 fa- és 9 kőhíd állt. Közelítően km-ként egy híd. Sajnos a kimutatás nem elég részletes, így ebből nem lehet pontosan megállapítani, hogy Hajdú-Bihar megye mai területén 200 évvel ezelőtt egy-egy úton hány fahíd volt [6]. Több információt nyújtanak az I. katonai felmérés térképszelvényei, melyek mintegy 100 hidat mutatnak (lehet közöttük 2 m-nél kisebb nyílású is), így Gáborjánnál, Hencidánál, Kismarjánál, Pocsajnál, Újfalunál (Berettyóújfalu) Berettyó hidakat, szokatlanul nagy hidat Szent Ágotánál [7]. Rendkívül becses forrásmű a Gyulai Folyammérnöki Hivatal valószínűleg 1893-ban készített felmérése a Körösök és a Berettyó hídjairól [7] A Közmunka és Közlekedési M. kir. Minisztérium szabvány-, ül. mintaterveket adott ki fahidak építésére [8]. Egyszerű gerendahidakra (1-8 m nyílásra) 1888, ül. 1895-ben (30.-56. számúak), ékelt gerendahidakra pedig (7-15 m) 1888-89-ben (57.-85. számúak). Érdekes, hogy a Berettyón és a Sebes-Körösön épült hidak közül ötnél (14,7-25,0 5i