Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

Az 1. számú főút győri átkelési szakaszának műtárgyai Az 1. sz. Budapest—Hegyeshalom országos főútvonal korszerűsítése során az út Győr városi átkelési szakaszán hét új hídszerkezet épült. A megnövekedett forgalmi igényeket kielégítő korszerű út Budapestről Győr felé haladva a város határától új nyomvonalon vezet be a belváros főutcájába, majd annak meghosszabbításában ugyancsak új nyomvonalon keresztezi a Rábát, és a város után csatlakozik a régi út vonalához. Az új nyomvonal a város bejáratánál felüljáró hídon keresztezi — a régi repülőtér helyén létesült — új ipartelepek felé vezető forgalmas utat, majd az Iparcsatornát hidalja át. Az Iparcsatoma hídja után az út töltésen halad az ipartelepek között. A sportpályák felé vezető út feletti szakaszon készült egy felüljáró híd és a Gázgyár területén egy gyalogos-aluljáró. Az út ezután felüljáróval keresztezi a 81. sz. főútvonalat és a teherpályaudvar vágányait. A belváros után épülő új nyomvonalú szakaszon egy Rába-híd és egy iparvágány-áthidalás létesült. Az Iparcsatornát és a Rábát áthidaló már meglevő hidak felhasználására nem volt lehetőség, részben a hidak alacsony teherbírása és a kocsipálya nem kielégítő szélessége, részben ezen útszakaszok korszerűtlen vonalvezetése miatt. Hidak az 1. sz. főút Győr átkelési szakaszán Az 1. sz. útnak a város külterületi szakaszain épült hídjain 11 m széles kocsipályát vezettek keresztül magasított acélszalag korlátok között. A 81. sz. út felüljárójának kivételével valamennyi híd külterületi szakaszon épült. E hidakon általában gyalogjárda nincs, mivel a gyalogosforgalom külön utakon bonyolódik, kivéve a Rába-hidat, melynek befolyási oldalán széles gyalogjárda is készült. Iparcsatoma hídja Az 1. számú Budapest—Győr—Hegyeshalom főút 118 + 677 km-szelvényében keresztezi az Iparcsatornát. A főutat egy 76,3 m szerkezeti hosszúságú, ,,A" teherbírású, 839 m

2 felületű, 1968-ban épített híd vezeti át, mesterséges akadályon. A híd háromnyílású, folytatólagos vasbeton szerkezet. A középső nyílás az Iparcsatornát hidalja át. A híd tengelyében mért támaszközök 18,75 m + 37,50 m + 18,75 m. Vízszintes ívben fekvő bal ferdeségű híd, ferdeségi szöge 70°. A felszerkezet hétcellás konzolos keresztmetszet, mely monolit vasbetonból készült. A szekrénytartó alsó övszélessége 8,4 m, felső lemezszélessége 11,6 m. A szekrénytartó magassága ívesen változik, középső magasság 0,95 m, pillérek feletti magassága 2,45 m. A hídfők és a pillérek cölöpalapozásra épültek. A kocsipálya szélessége 11 m, a vízszintes jobbra ív miatt oldalesése egyirányú. A pálya mindkét oldalán 0,5 m széles, szalagkorláttal ellátott kiemelt hídszegélysáv van. A hídnak rendkívül nagy a forgalma, ezért a pályaaszfalt nyomvályúsodik. A rejtett hídfők mögül a feltöltés anyaga előre, a homlokrézsűkre folyik, ezért a kiegyenlítő lemezek alatt deciméter nagyságrendű üregek keletkeznek. Az üregeket felülről betonnal kiinjektálják, amit kétévente meg kell ismételni. Az áthidalt akadály rendezett, a pályaburkolatot marással javítják. 81. sz. főút felüljárója A felüljáró az 1. számú Budapest—Győr—Hegyeshalom főút 120 + 971 km-szelvényében épült 1969ben, „A" teherbírású, 216,1 m szerkezeti hosszúságú és 3025 m

2 felületű. 48