Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

A híd remekül állta a terheléseket. Átvizsgálás és javítás után a növekvő kamionforgalmat is lebonyolította egészen 1971-ig. Ekkor 600—700 méterrel feljebb a nagyobb tengelynyomásoknak, az újabb hídszabályoknak megfelelő hegesztett — kábelerősítéssel ellátott — híd épült a Rábán. A Műszaki Főiskola fűtőcsővezetékeit már nem bírta volna el, ezért a 70-es években közvetlen mellé egy gyalog-közmű híd is épült. Jelenleg a gyalogosforgalom elől lezárva. A Petőfi híd a Béke híd átadásával kiesett a nemzetközi forgalomból, ma már csak a városit bonyolítja le, azt is korlátozva. Kétszer javították a 70-es években, de csak 18 tonna teherbírásra engedélyezték. Győr legrégebbi és egyben a legnevezetesebb hídja csendesen — gyér forgalom mellett, de mégis fontos összekötő kapocsként — Újváros és Belváros között — éli napjait. Címerkészítés a hídra Az építésvezetőség a híd átadására 1933-ban előterjesztést tett a vashíd kapuzatára 1—1 darab városcímer felszerelésére. A címert szürke öntvényből, színes, viharálló mázolással tervezték, és ára 155 pengőt tett ki. A hídépítő bizottság a megrendelést nem véleményezte, mert a keresztkötések magasságában az 55 cmes címert túl kicsinek; a nagyobb méretűt pedig városszépítési szempontból nemkívánatosnak találták. A címer végül mégis elkészült. Majd leszerelték. Most ismét látható a hídon. Petőfi híd. Címer. 1993. Petőfi híd 1993. Rábca-híd a Szarvas utcánál A Rábca a XVI. század derekáig a városon kívül Abda és Pinnyéd között ömlött a Dunába. Az épülő győri vár árokrendszerének vízellátására vezették a mai Bercsényi liget helyére, ahol addig a Rába vagy a Duna valamelyik ága lehetett. A vár építéséhez a téglát a Szigetben égették, és e körülmény sürgetően követelte olyan híd építését, amelyen a szállítótaligák közlekedhettek. Győr 1597-beli képét ábrázoló metszetén már látható az állandó híd képe, mely a mai Rát Mátyás térnél a rendelő36