Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

díszes szegélyelemmel és zárt szelvényekből készült vas­korláttal. A gyalogjárdákba közműátvezetésre csöveket helyeztek. A masztix szigetelésre 4 cm AB—12 henge­relt aszfaltot terítettek. A szegélyek mellett 20 cm széles öntöttaszfalt csík van a víz beszivárgásának a meggátlá­sára. A gyalogjárdán 3 cm Ö—1 burkolat van, és 4 cm-t a pálya felé esik. A kocsipálya szélessége 11 m tetőszel­vényű, a szegélyek felé esik 2%-ot. A híd korlátok közöt­ti szélessége 15,00 m. A híd alatt és környezetében a fo­lyó rendezett. A hídra vezető út hatásos vonalvezetésű, a hídközéptől mindkét irányba esik. A gönyűi Bakony-ér-híd A 10. számú Budapest—Dorog—Dunaalmás—Komá­rom—Győr főút a Bakony-ér patakot a 109 + 456 km­szelvényében keresztezi. Az utat a patak felett egy két­nyílású, 24 m szerkezeti hosszúságú, I B teherbírású, 240 m 2 felületű híd vezeti keresztül. Ez a híd a patak torkolata előtt néhány száz méterrel épült, így a Duna vize 2—3 m-t felduzzassza a Bakony-ér vízszintjét, és a híd felett több kilométer távolságra elárasztja a patak árterét. A 2 x 11 m átfolyási nyílásra azért volt szükség, hogy az árvíz levonulása után a visszaduzzasztott víz gyorsan leapadjon. A hidat a háború után 1947-ben helyreállították. A híd felszerkezete merev vasbetétes le­mez, egyetlen a megye területén, amit ugyan öszvértar­tósnak terveztek. 1953-ban került először szélesítésre, 1967-ben pedig a 10. számú főút korszerűsítése alkal­mával másodszor szélesítettek. A két felmenőfal és a mederpillér sík alapot a befolyási oldalon pátrialemez­védelem alatt növelték, amire a felmenőrészeket rábeto­nozták. A felszerkezetet szegélygerendás vasbeton le­mezből szélesítették oly mértékben, hogy a pálya szé­lesség 10 m lett, kétoldalt 0,5—0,5 m kiemelt szegély­lyel, idomacél korláttal. Csak az új lemezszerkezetet szi­getelték, amire védőbetont és két réteg hengerelt aszfal­tot fektettek. A bal oldali hídnyílásban folyik a Bakony­ér, a jobb oldali az ártérbe hatolt Duna-árvíz gyors visszavezetésére szolgál. Rendezett a patak medre, jó vonalvezetésű és látványos az útkörnyezet. Bőnyi Bakony-ér-híd A 8136. számú tata—győri összekötő út a cuhai Bakony-ér patakot Bőnyrétalap határában a 37 + 808 km-szelvényben keresztezi, 63° jobb ferdeségű szög alatt. A híd egynyílású, 16,3 m szerkezeti hosszúságú, I. terhelési osztályú, 132 m 2 felületű, két főtartós vas­beton előfeszített gerendahíd. A gerendák alsó élei para­bolikusán vannak kiképezve. A gerendákat a pályale­mez és a végkereszttartók kötik össze. A felmenőfalakat egyenként 12 db 30 cm kör kereszt­metszetű vert cölöpre alapozták. A felszerkezet GNÁDIG— THOMA módszerrel előfeszített. A statikai számítás sze­rint a maximális igénybevétel 35%-át normál vasszere­léssel, 65%-át pedig előfeszítőerővel veszik fel. Utófeszí­téshez 4—4 db kábelköteget alkalmaztak, főtartóként, egy kötegben 25 szál 5 mm átmérőjű huzallal. A kötege­ket gyárilag pontosan előkészítették azért, hogy a feszí­tés alkalmával a kábelek egyenlően nyúljanak, és így egyforma igénybevételt kapjanak. A kábeleket rendező­rácsba helyezték, és a végkereszttartókba bekötötték. A korrózióvédelemre nagy gondot fordítottak. Először drótkefe, utána 4:1 arányú benzin-bitumen fürdetés, ezután 2—3 mm meleg bitumenmáz textíliapólyával, végül pedig hideg enyvvel átitatott újabb textíliatekerés­sel befejezték a műveletet. A főtartókkal párhuzamosan 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom