Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)
Egyedi hídleírások
Eg yedi hídleírások ijf LlflT első időszakban is át kellett építeni. Egy 1546. augusztus 6-áról való írás így tudósít: „Rácz kémem jelenti, hogy a nagy víz a beglerbéget egész hadával 1601. évi katonai felmérés (utólag színezett) Fejérvárba szorította. Nem tud kimozdulni, mert a nagy víz a hidakat mind elvitte" [12]. 1601-1602. között a város egy évre a keresztények kezébe került, a visszafoglalás során félig rombadőlt. A visszafoglalt vár erődítésrendszerét lázas munkával helyreállították, modernizálták [7]. Ekkor készültek el a kapuk előtti modern vonalú árok- és sáncrendszerek a kapukkal szemközti hídfők védelmére [13]. Ez azt jelentette, hogy egy kapuhoz több híd is tartozott a hídfőt védő árokrendszereken. A várárkok szélesítésével együtt az egyes hidakat is meghosszabbították. Ekkor helyezték át a Budai kaput és hídját a mai Fő utca torkolatához. A város a modernizálást követően hat szigetből állt 11 híddal, melyekből hat felvonóhidas kapuhíd, öt felvonóhiíl -i-itf? Székesfehérvár hidjai das sáncárokhíd volt. A város hídjaiból három híd közel 100 m hosszúságú lehetett: a Budai kapuhíd kb. 120 m, a külső Palotai kapuhíd kb. 80 m, a Hosszú híd a városon kívül kb. 100 m. 1602 nyarán foglalták vissza a várat a törökök, és befejezték az elkezdett, de félbemaradt építményeket. Nyolc évtizeddel később, az 1686. évi tűzvész után már nem tudták a várost helyreállítani, A törökök elvonulnak Fehérvárról. Ismeretlen mester idealizált rézmetszete mert azt, az 1688. évi visszavétele előtt két évig blokád alatt tartották [14]. Az 1688. május 20-i bevonuláskor a hidak már nem voltak ellátva felvonóhíddal. Székesfehérvár első katonai parancsnoka a bécsi haditanácsnak írt jelentésében szomorú képet rajzolt az itt talált helyzetről: „...a kapuk, a hidak mind javításra szorulnak" [15]. 1689-1691. között a Habsburg hadvezetés utasítására La Vergne olasz hadmérnök-százados tervei alapján megerősítették a várat. Az északi várfalat szegletbástyákkal erősítették, meghosszabbították a kapuhidakat. Ezt követően a Budai kapuhíd közel 160 m, a Palotai kapuhíd több mint 65 m, a külső Palotai kapuhíd kb. 80 m, a Hosszú híd a Gaja-patakon kb.100 m hosszú volt. A városnak 12 hosszú fari ídja volt, nagyobbrészt ismét felvonóhidakkal. Ezeknél az erődítéseknél hordták el végérvényesen a város középkori templomainak köveit. Az erődítési munkálatok 200 ezer forintba kerültek [14]. 1702. február 7-én a bécsi Udvari Kamara elrendelte a magyarországi várak lerombolását. A második csoportba osztva Székesfehérvárra is sor került. Év végére csak a kapuk előtti nagy hídfőerődöket és azok hídjait bontották le, a várfalakat csak helyenként robbantották fel. 1703-ban a Rákóczi szabadságharc idején a Palotai kapu előtt előző évben felrobbantott körbástyát a fallal, híddal együtt, újonnan felépítették (a korábbitól eltérő formában) [16]. 1704. április 8.-án a császári csapatok elől a kuruc hadak menekülésszerűen vonultak vissza Szé-
