Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások pf Juí La Vergne hadmérnök drágábbik helyreállítási terve 1689-ből. Nem valósult meg. 1738-ban készült német nyelvű felvételi rajz Székesfehérvárról (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi térképtár) sl • ' -Wf Székesfehérvár hidjai kesfehérvár várába. Felhúzták a kapuhidakat és felszaggatták a várárkokon átívelő hidakat [14]. Az 1710-es években a Rákóczi szabadságharcot követően a város hosszú fahídjai teljesen elhanyagoltak lehettek. A katonai szerep megszűnésével a hidakat felvonó hídrész nélkül állíthatták helyre. A 18. sz. elején volt utoljára védelmi jelentőségük a mocsaraknak. A Rákóczi- szabadságharcot követően a vár katonai jelentősége végleg megszűnt. A mocsarak és az ezeket áthidaló hosszú fahidak a katonai szerep megszűnésével egyre inkább teherré váltak [17]. Székesfehérvár belterületi hidjai számának alakulása 970-1738-ig Ev A város belterületi hidjai (hídszám) összesen belterületi (hídszám) 970 körül 2 kapuhid. de további hidak is lehettek legalább 2, de pontosan nem ismert 1249. 2 kapuhíd, de további hidak is lehettek legalább 2, de pontosan nem ismert 15. sz 6 kapunid ihci^/u ''ahidaK' 6 1602. : 6 kapuhíd (hosszú fahidak), 5 várérok-híd 11 169" fi kaouiüd -hosszú fahidak). 6 várárok-híd 12 I72G 3 kapuhíd (hosszú fahidak), 6 várárok-, ül. csatoma-hid 9 A város középkorban kiépült hat hosszú kapuhídjáról, kőhídra való átépítésükről, majd láthatatlanná válásukról, vagy megszűnésükről az alábbiakat tudjuk. A Budai kapu hídja (térképi jelölése: 1) A Budai kapu a várfal északi oldalán volt, és a városfal terjeszkedésével helye többször változott. 970 körül a fejedelmi szálláshely, majd 10001249 közötti korai királyi palota és az azt körülvevő fal a mai belváros déli részét foglalta el, ezért a korai vár Budai kapuja és hídja a későbbi Budai kapukhoz képest jóval délebbre helyezkedett el [4]. 1249 körül, a tatárjárás után helyezték át a Budai kaput az ahhoz tartozó felvonóhíddal az új, megnagyobbított kő városfal északkeleti sarkába, és itt építették meg a késői királyi palotát és a fellegvárat (a mai Országzászló térnél) [7]. A Budai kapuhoz csatlakozó híd hossza ekkor kb. 30-40 m lehetett, a kapuhoz felvonóhíd csatlakozott. A Budai kapuhíd a vár északkeleti sarkában