Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A megye hídállománya

A megye hídállománya jammL V Hídnevek Híd nevek A közúti hidak elnevezése a helyi szóhasználatban és a hivatalos nyilvántartásokban is fontos, egyes esetekben történeti érdekességet is rejt. A megye római kori úthálózat hidjai közül Százhalombatta (1950-ig Fejér megyéhez tartozott), Ráckeresztúr és Vértesacsa hidjai közül egyet-egyet „római"-nak nevez a helyi emlékezet. A kutatások szerint római utakon volt hidak mai utódai valószínűleg későbbi építésűek, Ráckeresztúr esetében ez egészen biztos, mert 1937-ben a kétnyílású boltozatot - ez lehetett római korból származó - átépítették, dr. Gáli Imre 1960-ban nagy faragott köveket fényképezett itt [1]. Ráckeresztúr "római" hídjának rekonstrukciója [Íj A százhalombattai boltozott híd 1766-ban már szerepelt az akkor készült nyilvántartásban. A híd alapos régészeti vizsgálata nélkül nem állítható bizonyosan, hogy legalább részben tartalmaz-e római kori elemeket [2]. Vértesacsan a Váli-víz egyik ágán lévő híd mai elődje épülhetett a rómaiak alatt, erre utalnak cseréptöredékek, a helyi emlékezet rómaiként tartja számon [3]. Baracsnál Karpe térképe rudera pontis megnevezéstjelöl, Rómer Flóris 1854-ben - az akkori híd mellett - egy római híd nyomait vélte felfedezni. Ebben az időben készült Pesty Frigyes földrajzinév gyűjtése, mely szerint kőhídként ismerték a helybeliek, annak ellenére, hogy ekkor fahíd állt itt. A közeli csárdát kőhídi csárdának hívták [4]. Adonynál a Váli-víz hídját (Sörkevári) is római hídnak nevezték. Érdekes, hogy a kiterjedt megyei római úthálózat, feltehetően számos hídja közül csak az említetteket őrizte meg a népi emlékezet, pedig Gorsiumnál (Tác) rendkívül fontos híd állt a Sárvízen és Fortiana/Mezőkomáromnál a Siót keresztezték híddal [5]. A Sió-híd esetében névadási érdekesség, hogy bár már 1344 Hydwegh (Hídvég) volt a közeli település, s később Faluhídvég és Városhídvég nevet kapta, a Sió-híd ma Mezőkomáromban áll [6]. A honfoglalás után, az államalapítás során létrejött Úrhida a legrégibb településnevünk, mely az ottlévő Sárvíz hídról nyerte nevét [6]. A római Gorsium Sárvíz-hídja a későbbiekben Fövenypuszta (Tác) néven volt ismert [7]. Székesfehérvár királyi székhelyként mocsarak között települt, éppen ezek védték, a vár, a város körül árkok voltak, s ezeken több híd épült. Elsősorban a városkapukról nevezték el ezeket (Budai-, Palotai-, külső Budai-, Ingoványi-kapu hídja stb.). Néhány hídA 8. sz. főút Gaja-ártéri hídja, melynek elődjét Czifra-hídnak nevezték. Juhászné Viniczai Ágnes felvétele