Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Hídnevek nak azonban egyedi neve volt pl. Királyhíd (Budai kapunál). Ez a nagy fahíd 1796-ban kisebb kőhíddá épült, ekkortól Szent János hídként volt ismert. A Gaja Hosszú hídja kezdetben 100 m körüli hoszszúságú fahíd volt, 1818-ban kisebb kőhíddá építették át, érdekes, hogy nevét nem változtatták meg, ám az 1851-ben a közelében épült hidat Czifra hídnak nevezték, s ez ismert ma is. 1882-ben két vastartós híd épült a Gaján és a Czifra híd helyén, ekkortól Hármas hídnak nevezik a mai napig a Gajahidat feltehetőleg azért, mert három híd van egymáshoz közel [6]. A mai vasbeton híd háromnyíiású, ám eredetilegjóval kisebb egynyílású volt, s akkor is Hármas hídként nevezték. A megye földrajzi neveit átfogóan 1864 óta nem gyűjtötték össze, akkor Pesty Frigyes kezdeményezésére készült ilyen összeállítás [4]. Ebben az értékes-érdekes gyűjteményben a következő hídnevek találhatók: Baracs: Kőhíd, Bicske Sajgó-híd, Kőhidi dűlő, Cece volt kompjárás Felcsút: Kőhidi rét, Tabajd Kishíd (1753), Zámoly Régi híd (1745). Nyilván máshol is voltak kis és nagy, öreg és kőhidak a helybeli elöljárók azonban nem tartották érdemesnek megemlíteni ezeket. Újabb névanyaggyűjtés néhány településen érdekes hídneveket tárt fel. Csórón: Paphalála hídja a helyi plébános 1845ben történt halálos balesetét örökítette meg, a Somhíd (1785), Nagyhíd (1859) Kiskő és Nagykőhíd közül a Somhíd név szorul csak magyarázatra, a Som vízfolyásnév. A hidakat általában régen és ma is az áthidalt akadályról nevezik, így csak kivételesen említek ilyen nevet. A Nagyhíd a Sárvízen (a Nádor-csatornán) vezetett át, akárcsak a Szekeres híd, melyet 1910 körül Bíró Szekeres János építtetett a saját költségén, hogy ne kelljen szénája behordasakor a Nagyhídig kerülni [8]. Tordason Cifra híd helymeghatározó volt 1949ben a Kiskálózi úton [9]. Vértesacsán: Újhidi- és Fehérhidi dűlő ismert [10]. Mór hidjai közül a Pékhíd, Szemeteshíd, Benzinkuti, Bárányos, Kapucinus és Vashíd ismert a helyiek körében. A szakdolgozat készítője a régi hídnevek mellett újabbat is rögzített, látható, hogy a helyiek a legjellegzetesebb támpontot választják ki (pl. benzinkuti) [11]. Iváncsa és Perkáta hídnevei közül Iváncsán a Fekete híd a régi 6. sz. út alatt a Szalma csárdánál volt, a Nagyhíd a csárdától északnyugatra volt, a postaúton Foki híd neve 1769-ben már ismert volt, ez is a római korig vezethető vissza. Perkátán a Pistola híd érdemel említést [12]. Székesfehérváron a Kállómalmi és a „Jézuska" hidat tartotta dr. Gáli Imre. említésre méltó boltozott hídnak [2]. A Kállómalmi azért érdemel említést, mert malmoknál gyakran volt híd (általában fából), ezért a malom neve jó helymeghatározó. A „Jézuska-híd" Székesfehérváron, a Pusztafolyón állt, a névadás feltáratlan. Érdekes, hogy egy 1933-ban készített kimutatás a Nádor-csatorna ágán egy 4,4 m-es boltozatot Szűz Mária hídnak nevezett [19], az előbb említettel azonos híd volt ez. "Jézuska-híd" 1964-ben. Elbontva. Hídlap, 1964 A hivatalos (kezelői) hídnév koronként változott, kezdetben egyedi hídnevet igen ritkán adtak. Általában utanként a kezdőszelvénytől mért távolságot és az áthidalt akadályt (árok, vízfolyás) adták meg. Az alispáni éves jelentésekben a 19. század végén a legegyszerűbb híd megnevezést használták, melyet ma is alkalmaznak pl. úrhidai Sárvíz-híd [14]. Az 1938-ból fennmaradt hídnyilvántartásban utanként hídszám (ezt az 1960-as évekig jelöltük is a hídon) és az áthidalt vízfolyás szerepel [13]. Az azonosítást nehezíti, hogy az utak elnevezése, számozása, szelvényezése több ízben változott, s „hídszám" egy-egy