Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Korai hídépítés, fahidak A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI Korai hídépítés, fahidak Fejér megyében jelentős, épített úthálózat már a rómaiak alatt volt, melyet az előző fejezetben az olvasó már megismerhetett. A limes út és a megye többi útja nagyobb vízfolyásokat (Sió, Sárvíz, Váli-víz stb.) keresztezett, ahol hidakat kellett építeni. Sajnos a régészek általában csak érintőlegesen foglalkoztak a római utak hazai hídjaival [1, 2, 3, 4]. Tóth Endre alapvető tanulmányokat jelentetett meg a római utak és hidak hazai kutatásáról, Fejér megyei vonatkozású kutatásai azonban egyelőre nem ismertek [5]. Két fontos hídja volt a római utaknak: Gorsiumban a Sárvízen és a Sión Fortiananál a mai Mezőkomárom térségében [6, 7]. Gorsiumnál, a mai Tác térségben egy vagy több hidat jelölnek a szakirodalomban, egyes szerzők olyan helyen, ahol a Sárvíz szigeteket alkotott [8]. Kr. u. 46-49 között katonai táborok biztosították az átkelőhelyet. Az itt álló híd(ak) cölöpözött gerendahidak lehettek, hasonlóak a régészetileg feltárt Rába-hídhoz [5]. A Sió római hídjáról Fejér megyében biztosak lehetünk, régészeti lelet a hídról azonban nem ismert. A zalalövői, körmendi hidakhoz hasonló lehetett ez. Ezen átkelőhelyek napjainkig megmaradtak, így közel 2000 éve átkelőhely volt Gorsium/Fövenynél és Hídvég/Mezőkomáromnál. Természetesen a limes úton is a jelentősebb vízfolyásokon már a rómaiak hidak építettek. Batta (Százhalombatta) boltozott hídját ma is római hídnak nevezik, s Baracsnál is biztosan volt a római korban híd. Ráckeresztúron is él az 1937-ben elbontott kőhíd római eredete. Az említett és más hidak is, szinte biztos, hogy kezdetben fából épültek, s csak később építették át boltozattá ezeket. Elsősorban Gorsium/Föveny közelében a honfoglaláskor, legkésőbb az államalapításkor hidak épültek a Sárvízen: Úrhidánál (997 körül) és a mai Szabadbattyánál is [9,10]. Kezdetben Úrhida, később a Battyánnál levő híd vált jelentőssé. A Sárvízen 1279-ben pereskedés robbant ki az akkor ott épített híd miatt [9]. Valószínűsíthető, hogy a Sárvízen álló három híd (Úrhida, Battyán, Föveny) időnként elpusztult, átmenetileg révátkelő volt, ám hamarosan mindig újjáépült [10]. A battyáni híd védelmére erősség épült, melyet a török korban leromboltak (1543), csak a torony maradt meg. Ekkor is fontos volt az itt álló fahíd [11, 12]. Az 1000 éves múltra visszatehető Sárvíz hidak közel 900 évig fahidak voltak, akkor építették át A Kula torony napjainkban (Gyukics Péter felvétele), Szabadbattyan hidjai a Sárvíz összeszűkülő medrén, I. katonai felmérés (1783) Hadtörténeti intézet és Múzeum ezeket állandó szerkezetűre, pl. Úrhidánál 1883ban acélfőtartós kialakítással [13]. Az államalapítás Székesfehérvárt, a mocsarakkal védett helyet tette királyi székhellyé. A várost falak, vizesárkok védték, melyeken hidak és felvonóhidak biztosították a közlekedést és a védelmet [10]. A Budai és a Palotai kapunál már 1018 körül állH. Siebmacher metszete Fehérvárról (hét híddal), 1602 tak hidak, a tatárjárás után (1241) újabb védelem, újabb kapuk és hidak épültek (külső Budai kapu). Az ekkor épült hidak 30-40 m hosszúak lehettek. Ekkor épült a külső Palotai kapu u.n. Hosszúhídja, ez 1819-ig tahidként állt (80-100 m), akkor épült át kisebb kőhíddá. 16