Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Függelék

Függelék (f^At dül a Gaja-híd áll ma is, igaz megszélesítve és megerősítve. 1944 őszén, 1945 tavaszán 89 közúti híd pusztult el a megyében, ezek újjáépítése, a feltételek hiánya miatt is, igen nagy feladat volt. Az újjáépítések ötletes, változatos módon történtek. Teljesen új szerkezettel épült Dinnyésnél a vasút feletti híd, több esetben az eredeti tervek szerint épült az új híd, de előfordult, hogy új helyen történt az újjáépítés (Szabadbattyán), és több esetben acéltartós, vasbetonlemezes hidak épültek. Az újjáépítéssel szinte egyidejűleg a 6. sz. és a 81. sz. főutat korszerűsítették. Az előbbinél Dunapentele térségében új nyomvonalon újszerű (pl. V lábú) vasút feletti hidak épültek, a 81. sz. főút pedig új nyomvonalon, új vasbeton keret hidakkal épült. Új technológiák: a feszítés, az előregyártás is megjelent a hídépítés kelléktárában: Szárnál a hegyeshalmi vasútvonal felett Hoyer-rendszerű előregyártott gerendás híd, Sárszentmihálynál előregyártott lemezsávos felszerkezet épült, 1962-től pedig a 2-10 m-es nyílástartományban ún. FT tartós felszerkezeteket építettek, általában vertcölöp alapozással (a mai napig 55 ilyen híd épült). 1975-től a 10 m-nél nagyobb nyílású hidak építésére kifejlesztett EHG (előregyártott hídgerenda) tartós hidak építése kezdődött, elsőként teljes előregyártással épült kápolnásnyéki hidat kell említeni, melynek pillérei kb. 12 m magasak. A 7. sz. főút és a nagykanizsai vasútvonal felett vezető híd sikeres példája az előregyártásnak. Polgárdinál 1984-ben, Dinnyésnél 1987-ben két, illetve háromnyílású EHGT tartós felszerkezetűre épült át a korróziós károkat szenvedett két műtárgy. Az előregyártott hídgerendák több típusa is megjelent a megye hídépítéseinél, így a KCs tartó 1981-ben (hét ilyen híd van a megyében). Külön kell szólni az M7 autópálya hídjairól, melyek 1965-75-ben épültek. Ezek zöme monolit, változatos alépítményű és felszerkezetű híd. Esztétikus kialakításukkal autópálya hídjaink közül a legszebbnek ítélhetők. A Kápolnásnyéknél épült V-lábú gyaloghíd a legmerészebb köztük. A Székesfehérvárt nyugatról elkerülő úton 12 híd épült 1999-2005-ben EHG/F és FCI tartókkal (2631,6 m legnagyobb nyílással). Acélszerkezetű hidak építése 1999-től vált jelentőssé a megyében. A Székesfehérvár-komáromi vasútvonalon épült újszerű (alsó öv nélküli) rácsos, hegesztett vasúti híd, Székesfehérváron az Álba Plázához vezető gyaloghíd, az M6 autópálya H 28 jelű, 21°ferdeségű, tíznyílású, öszvérszerkezetű, vasút feletti hídja és a dunaújvárosi Duna-híd kiemelt figyelmet érdemel. A Duna-híd ártéri hídszerkezetei (17 nyílás) 1369 3, '-'Wf Összefoglaló 1/ m hosszú, többtámaszú, folytatólagos, ortotróp pályalemezes szekrénytartós szerkezetek, a mederszerkezet 307,8 m nyílású kosárfüles ívre függesztett gerendahíd, mely kategóriájában a világon a legnagyobb. A főtartó S460 M/ML minőségű acélból készül. A mederhíd beúsztatással kerül a helyére ebben az évben. Az előbbiekben vázolt hídállomány megoszlásában autópályákon 83, az országos közutakon 264, az önkormányzatok kezelésében 231, vasúti híd pedig 160 van. A folyamatban lévő autópálya-építésekkel jelentősen nőni fog a megyei hídállomány, különösen hídfelületben. A Fejér megyei hidakat bemutató könyv, a sorozat 14. kötete az eddigiekhez hasonlóan elsősorban szakembereknek szól, illusztrációi pedig minden érdeklődőnek tájékoztatást nyújtanak. A könyv fejezetei földrajzi, vízrajzi adottságok, a közúthálózat kialakulása, a korai hídtörténet, fahidak, boltozatok, acélhidak, vasbetonhidak, a hidak újjáépítése, az autópályák, országos közutak, önkormányzatok, vasutak hidjai, hídnevek, hidak és művészet, valamint kronológia, tervezők, kivitelezők, összefoglalás és mellékletek. A könyv írásában tervezők, kivitelezők, múzeumok, levéltárak, kiemelten a közútkezelők nyújtottak nagysegítséget, források, illusztrációk rendelkezésre bocsátásával, köszönet nekik. A könyv írói mérnökök: André László, Bíró János, Bognár Tibor, Hajós Bence, Juhászné Viniczai Ágnes, Kerényi Enikő, Molnár István, Szaip Lászlóné és dr. Tóth Ernő, aki a szerkesztést is végezte. Az angol nyelvű összefoglalót dr. Gáspár László, a német nyelvűt dr. Tráger Herbert készítette, aki a könyv lektora is volt. E könyv a 47. hídmérnöki konferenciára készült. Az M7 kisíángi bekötőutat átvezető műtárgya, dr. Imre Lajos ecsetrajza