Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

SZEGED ELSŐ TISZA-HÍDJA EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK TlSZA-HIDAK SZEGED ELSŐ TISZA-HÍDJA A szegedi vasúti Tisza-hidat az Osztrák Allamvaspálya Társaság építette. Mind a hidat, mind a hozzávezető vasútvonalat kettős vágányúvá tervezték. Erre az előrelátásra az adott okot, hogy a vasútvonal kiépítése jövedelmező befektetésnek ígérkezett és a várható nagy forgalom kettős vágányt igényelt. A hídon áthaladó vonalszakasz és maga a híd is mindjárt az első ütemben kétvágányúként meg is épült. A vasúti tisza-híd általános terve (Közlekedési Múzeum) A híd tervezője és a kivitelezés irányítója a francia M. Cézanne, ingénieur des ponts et chaussées, tehát út és hídmérnök volt, aki ugyanannak az Ernest Gouin francia mérnök vállalatnak a megbízásából járt el, amelyik vállalat később a budapesti Margit-hidat is sikerrel megépítette. A vállalat 1856-ban nyerte el a megbízást és azt 1859. július 1-ére kellett teljesítenie[l, 2]. határidő előtt megindulhatott. A híd vasszerkezete nyolc 41,479 m méretű nyílást hidalt át, két hídfőre és hét csőpillérre támaszkodott. A jobb parti hídfőhöz hétnyílású, tégla boltozatú viadukt kapcsolódott, amellyel együtt a híd hossza 439,262 m volt. Egy-egy hídnyílásban négy rácsos ívtartó helyezkedett el. Egymással keresztkötés és szélrácsrendszer kötötte őket össze. A hídnak sem kereszttartója, sem hossztartója nem volt. Kereszttartóként a talpfák, hossztartóként maguk a sinek szolgáltak. A sinek 24/36 cm méretű tölgy talpfákon feküdtek, amelyeknek hossza 8,70 m, egymástóli távolsága 1,027 m volt. A talpfák a főtartókhoz hozzá voltak csavarozva. E mai szemmel nézve hatalmas méretű fa-keresztaljak, amellett hogy kereszttartóként is működtek, hordozták a járópallókat, s a korlátokat, amelyekre a távíróhuzalok is fel voltak szerelve. Érdemes itt felfigyelni arra, hogy az igen nagy méretű keresztaljak mind a közel 10 Az építkezés megkezdése előtt, több mint két éven át, igen részletes megfigyeléseket végeztek a Tisza vízjárásának kiderítésére. A szerzett ismeretek hozzájárultak ahhoz, hogy az építkezés zavartalanul mehetett végbe és a hídon a forgalom hét hónappal a A szegedi hídfő az eredeti terven (Közlekedési Múzeum) 92