Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)
A hídépítés fejezetei
VASBETON HIDAK ebben az évben, az országban elsőként a 45. sz. főút 17,473 szelvényében a Veker-csatornán EHGT110 A jelű gerendás felszerkezetű híd épült úgy, hogy provizóriumként is használták az előregyártott hídgerendát [15]. A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI 1974-ben készült el a makói Maros-hid korszerűsítene. E munka keretében nemcsak a mederhíd, hanem a ke't ártéri híd is átépült. A nyolcnyílású 112 m hosszú híd - az eredeti alépítményeken - monolit vasbeton lemez, a kétnyílású konzolos híd pedig háromcellás szekrénykeresztmetszettel, új alépítményen, az eredetitől eltérő nyílásbeosztással készült [16]. 1974-ben készült el az új, önálló algyői közúti Tisza-híd, melynek a meder/hídhoz csatlakozó hat-, illetve négynyílású hídrésze, Az algyői típusú tartok gyártása a helyszínen, 1973. (Hídépítő Vállalat felvétele) helyszínen előregyártott, úgynevezett algyői típusú 24,8 m-es gerendákkal épült. A gerendákat „szeletelve" (4,0 illetve 4,4 m-es darabokból) gyártották és feszítették össze. A 12,5 m széles hídnyílások öt gerendából, 20 cm vastag helyszíni vasbetonlemezzel együttdolgoztatva készültek [17, 18]. Megjegyzésre érdemes, hogy ilyen tartókat nemcsak Algyőn, hanem két Körös-hídnál is felhasználtak [19]. 1976-ban átépült az 5. sz. főút 167,576 km szelvényében lévő „Izabella" felüljáró úgy, hogy az 1935-ben épült két külön műtárgy helyett nyolcnyílású, 161 m hosszú híd készült. A vasút felett utófeszített, a csatlakozó nyílásokban pedig EHG típusú gerendákból álló felszerkezet épült. Az utófeszített hídrész 23,7 m nyílású, szekrény-keresztmetszetű, a kialakítás részletei az irodalomban és az egyedi hídleírásban találhatók [20]. 1979-ben készült el Szeged új közúti hídja melynek 373 m-es mederhídjához 236, illetve 152 m hosszú „feljáró" hídrészek épültek, 110 cm magas EHGT gerendák felhasználásával. Különleges e hídszerkezetek íves kialakítása [21]. A kilenc-, illetve hatnyílású hídrész felújítása 1998-ban készült el. 1981-ben adták át a forgalomnak a 75 éve közúti-vasúti hídként CsongrádSzentes között üzemelt rácsos hídszerkezet mellett az új közúti hidat a Tiszán, hazánkban elsőként vasbeton felszerkezettel. A 495 m összhosszúságú híd 207,7 m-es mederhíd] a Magyarországon a második szabadbetonozásos technológiával épült hídszerkezet volt (támaszközei 56,7+93,0+56,7 m) A szabadbetonozásos technológia a pillérek feletti indítózömről kiindulva, a hídszerkezeten mozgó, konzolosan előrenyúló „betonozókocsival" 3-6 m hosszú szakaszokban építi a felszerkezetet, a mérlegtartó elvének megfelelően, az elkészült zömöket hozzáfeszítve az előző szerkezethez, majd a középponton történő 56 Az ország első EHGT tartós hídja (Rieler István felvétele)
