Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI A MEGYE ÚTHÁLÓZATÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE Schéner György megyetérképe (1827.) Az utak és a hidak összeírására a Helytartótanács 1836-ban rendeletet adott ki [9] s azt Csongrád megye végrehajtotta. Az összeírást elrendelő iratra azt válaszolta, hogy hídja nincs, útjain kövezet nincs. Nyilvánvaló, hogy a bürühidakat nem sorolták a hidak fogalomkörébe. Vertics József 1827-ben készített térképén hidat is jelölt. Ekkor még Csongrád megye városaiban sem volt kövezett út vagy tér. Figyelemre érdemes Schéner György kimutatása, „az ország utaknak és azon fennálló töltéseknek jegyzéke". Öt-hat öl széles, 19 láb magas töltések kimutatásában 20 900 öl hosszúságú útszakasz szerepel (kb. 40 km), ezek közül több, mint kétharmad (12 ezer öl) homokolt, a többi nem. A töltéses útszakaszok több, mint egyharmada az útárkokból felhányt [9]. A töltés útszakaszok hossza a megye országútjainak (200878 öl, kb. 400 km) mintegy 10 %-át tette ki 1836-ban. Szeged város elhatározta, hogy piacterén kövezetet létesít. A kőburkolás költségeit kövezetvám-bevételből óhajtotta fedezni s ennek érdekében az 1840. évben kövezetvám szedésére kért engedélyt. Kérelmét elutasították azzal az indoklással, hogy a kövezetvámot csak akkor szedheti, ha a kövezetet már megépítette. Ez csak hat évvel később történt meg, amikor a Tisza-partot is megerősítették s a piactérrel együtt a hozzávezető utat is kikövezték. Csongrád megye területén ekként létesült az első kövezet [10]. Az országszerte elhanyagolt állapotú utak karbahelyezését a szabadságharc után központi feladattá minősítették és anyagilag is támogatták. Az 1855-ben a célra fordítható pénz, kézi és igás napszám Csongrád megyében az alábbi kimutatás szerint állt rendelkezésre [11]. 19