Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI Vladimír orosz tengerész hadnagy feljegyzését, aki Magyarországon átutaztában 1810ben bivalyfogaton tette meg útjának egy részét, megjegyezvén, hogy a szörnyű állapotú utakon lófogatra még csak gondolni sem lehetett [4]. Az emberi lelemény más megnyilvánulási formája a közlekedés lehető tételére a nádkötegek felhasználása volt [5]. A sárréteken termő vörös törzsű nád egy hüvelyket meghaladó vastagra hízott és legalább két ölnyi hosszúra nőtt. Kacorral (kasza-orr tolónyéllel) aratták és kévébe kötötték. A nádkévéket háztető, kerítés, betapasztva házfal stb. célra használták, de jutott belőle útépítésre is. A zsombékos területen keresztbe fektették és betakarták avarral és nádgyökérrel. Ezzel a göröngyös felületet simábbá tették, megkönnyítették a sárhajó vontatását, sőt alkalmasint lehetővé tették kerekes jármű vontatására is. Nádkévékkel lehetőség volt erek áthidalására is, azonban az ilyen „bürühidak" ki voltak téve annak, hogy a vízállás gyors emelkedése azokat felemeli, megbontja, esetleg enyhe vízfolyás vagy szél esetén elúsztatja [6]. Az elsodrás ellen kétoldalt cölöpsorral lehetett védekezni, amire leginkább akkor volt szükség, ha viszonylag nagy vízfelületen kellett a bürühidat megvédeni. Ilyen esetekben a cölöpsorok mellé hosszirányba is fektettek nádkévéket. A MEGYE ÚTHÁLÓZATÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE ben oldalárkaik földjét középre hányták. Ezáltal kisebb töltéseik voltak, melyeket az időjárási viszonyok - eső vagy szél - kevésbé rongáltak. Az utak kiindulópontjai és célpontjai a piacokon kívül a tiszai révek voltak. A révek helye azonban több esetben megváltozott s a változásokat az utak nyomvonalainak követnie kellett. A révhelyek változásait partmenti utak keletkezése is jelzi. A középkorban Csongrád megye főbb útjai a következők voltak [10]: Arad felől Csongrád, Alpár, Nagykőrös felé, Temesvár felől Szőreg, Szeged, Szer, Sáregyháza, Félegyháza felé, Szegedről Halas irányába. Már az újkor hajnalán, a török megszállás idejében magyar törvény intézkedett a közutak járhatóvá tétele iránt. Az első ilyen törCsongrád megyének vízzel nem járt területein már a középkorban kialakultak a legfontosabb közlekedőutak a számottevő települések között. Ezek az utak elsősorban a piacokhoz vezettek és bizonyos fokú gondozásban részesültek, amennyiA megye úthálózata a 14-16. században (Dr. Blazovich László) [18] 17