Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Boltozott hidak

Sátoraljaújhelynél 20 öl hosszú kőhíd volt. A Budáról Dukláig Halics Országba vezető főút Abaúj vármegyei részén a Vadász-patakon átvezető háromboltoz atú kőhidat említi meg. [1] A régi galíciai országút Onga és Gesztely közötti szakaszán 6 db kőhíd van a Hernád régi árterületén. Ezek közül 2 db háromnyílású, 1 db kétnyílású, 3 db egynyílású. A nyílások 3-5 méteresek. A hidak eredetileg nem egyforma szélességúek voltak, ezért némelyiken szélesítési nyomok láthatók. Valószínűleg a XIX. század 30-as éveiben épültek ki a jelenlegi formájukban. Kiképzésük egységes. E hidaknak ma már nincs nagy jelentőségük, mivel a Hernád mellett ezen a szakaszon kiépült a töltés, így már kívül esnek az ártéren. Kőboltozatos híd Onga és Gesztely között. Gesztely belterületén található egy 3,4 m nyílású kőhíd. Vaskos fedkövei és a pályája vonalán átvezetett faragott kősor teszi érdekessé. A régi galíciai országút másik szakasza Bodrogkeresztúrtól Sárospatakig tart. Ezen a részen az út több községen vezet át, amelyek a híres Tokaj-Hegyaljához tartoznak. Az úton több vízfolyást kell áthidalni, mivel északról a híres bort termő hegyek szegélyezik, amelyekből a déli oldalon található Bodrogba folynak a patakok. Az itt található számos kőhídból csak az érdekesebbeket érdemes részletesen bemutatni. Bodrogkeresztúrtól Sárospatak felé haladva az első említésre méltó híd Szegilong belterületén található. Érdekessége, hogy csúcsíves. Nyílása 2,8 m. Szárnyfalai lefelé lépcsőzetesen vastagodnak. A híd teljes hosszúsága elég nagy a nyíláshoz képest: 15,5 m, ami a terepadottságokkal magyarázható. A következő érdekes híd az Erdöbényei-patakot, más néven Holt-patakot keresztezi Szegilong és Olaszliszka között. 3x3,3 m-es nyílású, teljes hossza 22,5 m. A befolyási oldalon, a két kőpilléren háromszög alaprajzú jégtörő toldatok találhatók. Olaszliszkára érve megyénk legérdekesebb hídját találhatjuk. A híd kialakítása egészen különleges. Teljes hossza 40,2 m, a nyílása viszont csak 2,7 m. Ez a nagy különbség azzal magyarázható, hogy a híd egy nagy szakadékot keresztez. Ennek neve Olaszárok. A kifolyási oldalon kb. 11 m magas, négy bordával erősített szárnyfala van. A befolyási oldalon, a nagy szintkülönbség miatt, csak kisebb szárnyfal és rézsű található. Az eredeti boltozat a kifolyási oldalon kb. 8 m magasan záródik és félköríves. Ezt a magas boltozatot a homlokfalaknál és még három közbeeső helyen csúcsíves nyílású bordák támasztják alá. A magas félköríves boltozat így el van falazva, de a körvonala kivehető. A kifolyási oldalon a hídhoz építettek még egy boltozatos részt, amelyet két félköríves nyílású borda támaszt alá. A mellKőboltozatos híd Olaszliszka belterületén, épült 1790 körül. védfal középen a legmagasabb - a hídpálya fölött 1 m — a két széle felé enyhén lejt. A mellvédfal közepét 1,1 m magas kőrózsa díszíti, sajnos most már csak az egyik oldalon. A híd méreteiből és kialakításából arra lehet következtetni, hogy mai alakját a XVIII. században nyerte el egy régebbi híd átalakításával. Az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította a hidat „műemlék jellegű" fokozattal. [2] Megyénk másik műemlék jellegű hídja Vámosújfaluban található a Tolcsva-patakon. Hat nyílása van, melyek 3 m körüliek, nem egyformák. Az összes nyílás hossza 18,7 m. Mind a kifolyási, mind a befolyási oldalon a pilléreken és a hídfőkön pillértoldatok találhatók fedkövekkel lefedve. A mellvédfalak egyenesek, vízszintesek, szintén fedkövekkel vannak lefedve. A híd valószínűleg a XVIII. században épült. Egy 1797-es térképen, amely a NagyTolcsva-patak faúsztatásra való felhasználása céljából készült és az Országos Levéltárban van, már mint meglévő szerepel. 1981-ben a hidat részben át kellett építeni, mivel az egyik nyílás beszakadt egy teherautó alatt. Az átépítéskor a 20