Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként

Képeslapok a tokaji Tisza-hídról. (Szerencsi Képeslap Múzeum.) 1919. jún. 3-án a román katonaság a híd felszerkezetét mindhárom nyílásban felrobbantotta. A korabeli képeslapokon ezt a szomorú állapotot rögzítették. 1920-ban a katonaság pontonhidat épített, amelyet a híd helyreállítása után Dombrádra vittek. [15] 1922-ben készült el a helyreállítás. A pillérek felső részét ki kellett cserélni, a rácsos szerkezetet javítani, erősíteni kellett. A kocsipályát az 1930-as évek elején javították meg. [16] 1944. nov. 18-án a visszavonuló német csapatok a hidat felrobbantották. A II. Világháború után a forgalmat egy ideig komppal bonyolították le, majd ideiglenes híd épült. [17] 1945-46 telén a tokaji provizóriumot elvitte a jég. 1945 júniusában megindult a roncsok kiemelése, ennek során kiderült, hogy a roncsokból nem lehetett semmit se használni, a roncskiemelés 1947-ben fejeződött be. 1946. szeptember l-jénadták át a forgalomnak a régitől 200 m-re új alépítményen a félállandó jellegű hidat. A félállandó jellegű csavarozott fapályás híd középső nyílása 50 m-es alsópályás, melyhez 3, illetve 2 nyílású, 30 m-es felsőpályás rácsos vasszerkezet csatlakozott. A provizórium 237 tonna összsúlyú, II. rendű terhelésre méretezett volt. Érdekes megoldásúak voltak a pillérek: a facölöpjármokat vasbeton védőköpennyel vették körül, a köpeny belsejét pedig kővel töltötték ki. [18], [19] 1959. szept. 27-én adták át a forgalomnak a mai hidat, melynek terveit 1955-ben Knebel Jenő (UVATERV) készítette, az építkezést pedig 1956-59-ben a Hídépítő Vállalat, illetve az acélszerkezet gyártását és szerelését a Ganz-MAVAG végezte részben állványozással, részben szabadszereléssel. [20], [21], [22] A híd alépítményei 1895-96-ban készültek, részbeni átalakítással, erősítéssel. A felszerkezet háromnyílású, gerinclemezes, kétfőtartós, felsőpályás szegecselt acél hídszerkezet, vasbeton pályalemezzel. [1] Mosolygó József: Tokaj és vidéke, Magyar Városok Monográfiája, 1930. [2] Szabó István: A tokaji rév és Debrecen 1565-67-ben Debreceni képes kalendárium, 1934. [3] Csorba Csaba: Várak a Hegyalján, Zrínyi Katonai Kiadó, 1980. [4] Művészettörténeti regeszták a királyi határozatokból és rendeletekből, Művészettörténeti Értesítő 1956, 190-197 [5] Soós Elemér: A tokaji vár története, Hadtörténeti közlemények, 1913. [6] Molnár József: A szolnoki Tisza-híd a törökvilágban, Műemlékvédelem, 1977. 3. sz. [7] Bencsik János: Adatok a tokaji Tisza-híd forgalmához 1763. (kézirat) [8] dr. Gáli Imre: Régi magyar hidak, Műszaki Könyvkiadó 1970. 33. [9] Jánosfy Imre: Tokaji új híd a Tiszán, Társalkodó 1837, 99. sz. 396. [10] Honvéd 1849. február 7. 159. o. [11] dr. Frisnyák Zsuzsa: Út, híd és réwámok Magyarországon (1853-1890) Közlekedési Múzeum Évkönyve VIII. 1988. (241-267) [12] Totth Róbert: A tokaji közúti Tisza-híd, Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1894. I. füzet 1-19. o. [13] Tokaji Tisza-híd építése, Országos Levéltár, K227, 953-955.5 tétel, 1665 alapszám (1897) [14] A tokaji Tisza-híd építési dokumentációja (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) [15] Szabolcs-Szatmár megyei utak (Kerekes Imre) Nyíregyháza, 1982. [16] Tanulmány a magyarországi Duna-Tisza hidak fejlesztésére I. UVATERV, 1985-86. [17] Pap Miklós: Villog tüze, gyöngye Tokajnak, Borsodi Szemle, 1961. 5. (531-543) [18] dr. Széchy Károly: A közúti Tiszahidak újjáépítése, Magyar Technika, 1947. 5. 166-174. [19] dr. Széchy Károly: Magyarország közúti hídjainak újjáépítése, Technika, 1948. 8. sz. [20] Hargitai Jenő. Hídleírás a tokaji Tisza-hídról [21] Knebel Jenő: A tokaji Tisza-híd UVATERV Közlemény 1956. máj. [22] Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között, Budapest, 1969. (kézirat) 78