Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vasbeton hidak 1945-től napjainkig (Sz.L.)

Vasbeton hidak 1945-től napjainkig Monolit vasbeton hidak A háború után az 50-es és 60-as években a me­gyében összesen 13 monolit vasbetonhíd épült. Ezek többsége egyszerű egynyílású lemezhíd vagy zárt lemezkeret 2,1-10,1 méter közötti nyílások­kal. A lemezhidak építésében jelentős előrelépés volt a szegélybordás keresztmetszeti kialakítás be­vezetése. Ilyen szegélybordás takaréküreges le­mezhíd épült Békés belterületén 13,0 méteres nyí­lással 1964-ben. Említésre érdemes még a szar­vasi Holt-Körös-híd, amelyet négycellás konzolo­san túlnyúló szekrénytartós felszerkezettel újítot­tak fel 1966-ban. Előregyártott hídgerendák A kishidak építésénél, korszerűsítésénél jelen­tős szerepet játszott az UVATERV-ben Mistéth A 10 méternél nagyobb nyílások áthidalá­sára az 1971-tol gyártott EHG hídgerendák­kal nyílt lehetőség. Az EHG tartók együttdol­goztatására alkalmazott keresztfeszítés kivitele­zésénél felmerült gyakorlati nehézségek miatt dol­gozták ki az EHGE tartó típust, amelynek geomet­riai kialakítása azonos az EHG tartóéval, de az egyes gerendák együttdolgozását helyszínen ké­szült vasbeton lemez biztosítja. Ez a tartótípus 9­23 méteres nyílástartományban volt alkalmazha­tó. Ilyen tartókkal épült pl. a 20 méter békésszent­andrási Holt-Körös-híd 1977-ben. Említést ér­demel a gyomaendrődi Hármas-Körös-híd egyik leszakadt ártéri nyílásának helyreállításánál 1971-ben használt Hoyer-tartó. Az Útépítő Tröszt által legyártott 80 cm magas gerendák kereszt­metszeti kialakítása hasonló az EHG tartóéhoz, de az együttdolgozást a 13—18 cm vastag vasbe­Endre által kidolgozott fordított T keresztmetsze­tű gerenda.[1][2] A 2,0-10,0 méter nyílású hidak építésére alkalmas tartók kezdetben normál va­salással, később feszítve készültek. A tartók al­kalmazásával sikerült teljesen kiküszöbölni a költ­séges és időigényes állványozást, a helyszíni mun­kajelentős mértékben leegyszerűsödött. Békés me­gyében ezeket a tartókat elsősorban a 30-as, 40­es években épült, a forgalom növekvő követelmé­nyeinek sem teherbírási, sem szélességi szempont­ból nem megfelelő, vasbeton hidak felszerkezetei­nek cseréjére alkalmazták, de számos új híd épí­tésénél is beépítésre kerültek. A fordított T tartó­kat első alkalommal 1960-ban az 5,0 méter nyílá­sú tompapusztai Elővíz-csatorna-híd építésénél al­kalmazták és 1983-ig összesen 29 híd esetében használták. ton pályalemez biztosítja. Az EHGE tartó to­vábbfejlesztésével kialakított EHGT típusú geren­dákkal 14-30 méter nyílású hidak építhetők. A T keresztmetszetű egymáshoz szorosan nem illesz­kedő, egyszerűen vizsgálható és javítható geren­dák felhasználásával épült 1980-ban a békési Hár­mas Tápcsatorna híd. A tartót az időközben meg­változott követelményeknek megfelelően kismér­tékben többször módosították. A módosított EHGTM típusú gerendákat alkalmazták a 30 mé­ter nyílású vészei Élővíz-csatorna híd építésénél 1989-ben. A T keresztmetszetű hídgerendák leg­újabb EHGTMF változatával a 44. sz. főút négy­nyomúsítása keretében épülő új vészei Elővíz­csatorna-híd kivitelezése jelenleg folyik. A felsorolt tartótípusokon kívül a 80-as évek­ben bevezetett KCs, UH, UB gerendákat Békés megyében eddig még nem alkalmazták. FT-tartós felszerkezettel épült Folyásér-főcsatornahíd, épült 1967-ben 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom