Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vasbeton hidak 1945-től napjainkig (Sz.L.)

A vészei Élővíz-csatorna-híd, épült 1989-ben Szabadon szerelt Körös-hidak A Körösökön jelenleg is több olyan a múlt század végén és századunk elején épült híd van amelyek pályaszélességüknél és teherbírásuknál fogva nem felelnek meg teljesen a forgalom igényeinek. A 70-es években a KPM úthálózat-fejlesztési programjának keretében került sor a hídprogramra amely a kor követelményeinek megfelelő hidak építését irányozta elő. Az UVATERV-ben, Reviczky János vezetésével kidolgozott 72-85 méteres nyílások áthidalására alkalmas, konzolosan szabadon szerelt hídépítési technológiát először a kunszentmártoni Hármas-Körös-hídnál alkalmazták 1975-ben. Az itt szerzett tapasztalatokat felhasználva, a módszert folyamatosan fejlesztve Békés megyében további 4 híd épült - a Hídépítő Vállalat kivitelezésében — ezzel a technológiával. A köröstarcsai Kettős-Körös-híd építésénél a magas fokú előregyártás eredményeként már a pillérek fölötti kiinduló részt is előregyártott elemekből szerelték össze és a meder fölötti 2 méteres monolit záróelem mérete is 60 cm-re csökkent. Elmaradtak a pillérek fölött, valamint medernyílás közepén alkalmazott kereszttartók és a szabadonszerelt hídszakasz utolsó elemei is előregyártva készültek. Mindezek hatására a kivitelezés mindössze 23 hónapig tartott és a hidat 1977 novemberében adták át a forgalomnak. [3] Az 1979-ben épült körösladányi híd a ferde alaprajzi elrendezésre adott megoldást, az 1982ben átadott dobozi Kettős-Körös-hídnál pedig először alkalmazták az ártéri nyílások azonos technológiájú egyirányú továbbszerelését. A szabadon szerelt Körös-hidak építése az 1985-ben átadott békési Kettos-Körös-híddal ugyan befejeződött, de érdemes megemlíteni, hogy ugyanerre a technológiára alapozva tanulmánytervek készültek a gyomaendrődi Hármas-Körös-híd, a gyulai Fehér-Körös-híd és a remetei Fekete-Körös híd átépítésére. Az utóbbiaknál a 8,50 méteres kocsipályaszélesség miatt lehetővé vált a keresztmetszet egy szekrénytartós kialakítása. A köröstarcsai Kettős-Körös-híd hídfői és az ártéri pillére síkalapozással, a mederpillérek Franki cölöpalapozással épültek. Az ezt követően épült hidak alapozásai SOIL-MEC rendszerű fúrt cölöpökkel készültek.[3][4][5][6] A felszerkezet építéséhez alkalmazott C 30 minőségű betonból készült előre gyártott szekrénytartó elemek hossza 2,00-3,50 m, tömegük 20-30 tonna között változott. Az elemek a Köröstarcsán létesített előregyártó telepen készültek, a kontaktbetonozás módszerével, vagyis minden elem egyik homlokfelületének zsaluzatát az előző elem homlokfelülete adta. Az egyes elemek szétválasztásának megkönnyítésére gipszes kenést alkalmaztak. A Békés megyében épült szabadon szerelt Körös-hidak jellemző adatai Forgalomba helyezés éve Támaszközök (m) Szerkezeti hossz (m) Ferdeségi szög Kocsipálya szélesség (m) Szerkezeti magasság (m) Betonacélfelhasználás kg/m

2 Köröstarcsai Kettős-Köröshíd 1977 37,50+72,00+ 37,50+25,10 172,10 90° 11,00 1,94 3,89 99,8 Körösladányi Sebes-Köröshíd 1979 37,22+72,00+ 37,22 147,00 67° 9,00 1,98 3,93 99,7 Dobozi Kettős-Köröshíd 1982 41,20+85,80+ 41,20+32,80+ 32,80 234,44 71° 10,00 1,93 4,74 66,4 Békési Kettős-Köröshíd 1985 35,05+77,80+ 38,05+31,00+ 31,00 213,50 90° 10,00 1,96 4,77 65,8 65,8 78