Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vasbeton hidak a kezdetektől 1945-ig (Sz.L.)

Vasbeton hidak a kezdetektől 1945-ig Magyarországon a vasbeton hidak építése az 1889-ben Solton megépült 2x5,00 m nyílású Monier-rendszerű vasbeton boltozattal kezdő­dött. [11 Ezzel egyidőben fejlesztette ki Wünsch Ró­bert merevbetétes hídszerkezetét. [21 Békés megyében az első' vasbeton gerendahidat 1906-1907-ben építették a békéscsabai vasútállo­más vágányai fölé. Ali nyílású négyfőtartós foly­tatólagosan többtámaszú szerkezet teljes hossza 110,98 m, pályaszélessége 6,00 m volt. A híd ter­vezője dr. Zielinski Szilárd a Hennebique rend­szer hazai műszaki képviselője volt, akinek jelen­1910-ben már megjelent az első hídszabályzat is amely részletesen előírta pl. a betonfedés mér­tékét, a víz elleni szigetelés módját, a forgalomba­helyezés előtti teendőket, a próbaterhelés feltét­eleit és módját. A Körösökön és a Berettyón három olyan híd is épült amelyek ártéri nyílásai vasbetonból épültek, medernyílásaik pedig 30,80-50,00 m támaszközű rácsos acélszerkezetek. Ezek közül elsőként 1910­ben a szeghalmi foki Sebes-Körös-hidat helyezték üzembe. A híd építésére 1908-ban megtartott ver­senytárgyalás pályázati kiírásban 3x30 m nyílá­sú acélszerkezet szerepelt, de alternatív megol­tős szerepe volt az első 1909-ben kiadott Vasbe­ton Szabályzat összeállításában is. A hidat 1908 június 24-én kavicsteherrel pró­baterhelték. A terhelés hatására a számítottnál jóval nagyobb deformációkat mértek és a szerke­zeten több helyen repedéseket észleltek. Az elren­delt javítások késedelmes befejezése miatt a hi­dat csak 1909 október 14-én helyezték forgalom­ba. Említést érdemel, hogy Zielinski Szilárd 1902­ben - a később acélszerkezettel megépült - me­zőberényi Kettős-Körös-hídat vasbeton ívhídként javasolta megépíteni. dásként lehetőséget nyújtott az ártéri hídszaka­szok 15 m nyílású vasbetonszerkezettel történő megépítésére is Ez utóbbi lehetőséggel élve két pályázó nyújtott be ajánlatot. A Mooré Kálmán kisújszállási mérnök tervei alapján épült, ma is üzemelő híd érdekessége, hogy a hídfők bordás vasbeton lemezként kialakított fel­menőfalai sarokmereven kapcsolódnak ártéri híd­szakaszok felszerkezetéhez. Az 1912-1914-ben épült endrődi Hármas-Körös­híd ártéri nyílásait folytatólagos többtámaszú bor­dás vasbetonszerkezettel alakították ki Windholcz Márk tervei szerint. A híd építésével kapcsolat­A mezőberényi Hennebique rendszerű híd pillérének terve 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom