Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A XIX. század első fele (dr. CL)

János árka, amely Magyar-Gyulát elválasztotta az újabb telepítésű Német-Gyulától. A vár körül megmaradt a vizes-árok, a kastély előtti angolkertben több keskeny ágon folyik a Körös vize a főmederrel párhuzamosan. Végül néhány később ásott, mesterséges árok egészíti ki a képet: a város észak-keleti részén a Hajós-utat 1777-ben ásták mesterséges víziutat teremtve észak felé. A térképen 21 híd található, a térképen bejelölt hidak számát a következőkben a szövegben jelöljük. A Fehér-Körös fő ágán északon a német-gyulai temető hídja,(l) ("gyaloghídnak" nevezték egy leírásban), majd a Körösön felfelé haladva a Németváros—Kis-Románváros közötti híd,(2) még feljebb a "Német-híd"(3) Német-Gyula központjába vezető utca végén. Ezután a Körös fő hídja, a Kapus-híd vagy Nagy-híd[4] amelyen át a csaba-nagyváradi országút vezet, a kastély közelében pedig a Menyhárt-híd őse.(5) A Bárdos-ér - ekkor még fából készült hídja előtt futnak össze az országutak, s tartanak a városba. Ez aNagy-Bárdos-híd(6), előtte kisebb híd a Bárdosból kiszakadó éren, ez lehetett a KisBárdos-híd(7), melyet a német-gyulaiak keserűségére 1825-ben betemettek. Végül a Bárdoson a térkép déli részén egy híd vezet a mai Szent Háromság-temetőbe.(8) A Fehér-Körös északi ágán Német-Gyulából északra vezető út hídja lehetett az Epreskerthíd.(9) A hídon túl van ma is az Epreskert utca, amely az egykori epreskert felé vezet. A 10. sz. híd helye teljesen eltűnt. A Szent Pál-ere torkolatán túl a dobozi és nagyváradi út elágazásánál lévő híd lehetett az 1734-i leírásban 15 ölesnek jelzett híd.(ll) A Körös harmadik - a városban kanyargó - ágán találjuk a mai Kálvin utca és Hajnal utca találkozásánál ma már eltűnt hidat(12), majd a mai Munkácsy utca elején újabbat.(13) (A Körösnek ez az ága ma is előbújik néha: a református templom mögötti kertben keskeny vizesárok őrzi emlékét.) A víz észak felé kanyarodik, jobb partján jókora beépítetlen terület, az urasági Furminckert. Északi csücskében a Nagyváradi úton egy híddal,(14) déli csücskében egy másikkal.(15) Egy irat a "Furminc belső hídjá"-t említi, nyilván a déli lehetett, amely beljebb esett a városhoz, de ha volt "belső-híd", lenni kellett "külső-híd"nak is, különben teljesen felesleges lett volna a megkülönböztető jelzőt használni, s a külső híd lehetett az északi csücskön lévő híd. Meglehet, hogy ugyanezt a hidat nevezték "Hajós-út hídjának". A vár és a kastély között van a térkép egyetlen pirossal jelzett hídja, tehát kőhíd.(16) Az 1801ben leégett felvonóhíd helyett 1802-ben építette ezt az egyíves téglaboltozatú hidat Czigler építőmester, s a később mellé épített kapusházzal ma is a vár és Várfürdő bejáratát jelenti. A kastély előtt délre a vékony ereken a térkép szerint előtt egy rövidebb, de széles(17), majd ennek közvetlen folytatásaként keskenyebb, de jóval hosszabb híd(l8) következett, amely két árkot is átívelt, s közvetlenül a Fehér-Körösön lévő hídhoz (19) vezetett. Erről a hídról írhatta a megye mérnöke 1829-ben, hogy csak 9 öl széles, a Körös összeszűkül, nem bírja átengedni a vizet, könnyen felduzzad. A három hídtól keletre a Körös mellékágán is találunk még egy hidat.(20) Végül Német-Gyula és Magyar-Gyula határát jelentő Szent János-árkán is volt egy híd, (21) ahol Német-Gyula főutcája kezdődött (ma Jókai utca). A németvárosi oldalon, a híd déli lábánál állt 1729 óta a vizek védőszentje, Nepomuki Szent János szobra, amelyet a két Gyula egyesítése (1857) után máshol helyeztek el, s ma a németvárosi templom melletti szoborfülkében található. Fentiekben az 1807 körüli Gyula hídjairól emlékeztünk meg, nem a mai Gyuláról, ahol - területileg bővülve - újabb hidakkal találkoznánk. A 21 hídból ma hét híd található az eredeti helyén. Gyulavári A Gyulához közeli falunál a Körösnek két ága volt. Az egyiken 14 öl széles híd volt, a "két ág"nak nevezett másik ágon 8 öles. 1835-ben még említik a "két ág" 14 öles hídját.[54] 1823-ben döntöttek a vári melletti két kisebb híd sorsáról. Megállapították, hogy az egyik híd betölthető, de akkor be kell tömni a "pogány ér lapossá"-t is (mint kiderült, 34V2 öl széles ér volt), a Bárdos erén lévő hídról viszont úgy vélekednek, hogy "Arad, Bihar megyékből és Erdély Országból jövőkre nézve, valamint a kereskedésre is megkívántatna és valóságos országúiba esne", így a híd fenntartása szükséges.[55] 1840-ben viszont a Bök-ér kiásásával a vári Bárdos-híd szükségtelenné vált, s elrendelik betömését. Az eltöltésre 150 kocsi napszámot rendelnek ki. A váriak a következő évben azt kérik, hogy a híd eltöltését a Körös rendezéséig halasszák el.[56] Ugyanakkor kérik a váriak az Itze-ér hídjának megnyitását, mert földjüket a víz elöntötte. A közgyűlés nem ért egyet az érveléssel, s a híd megnyitását kifejezetten károsnak tartja.[57] Csaba Békéscsabának a Gyula felé vezető postaúton négy hídja volt a városhatárt jelentő Vészéig. Az első közvetlenül a város elején (most a városban), a csabaiak által a Fehér-Köröst Csabán át bevezető "ásáson", majd két postagáti híd után a negyedik Vészénél újra az ásáson volt a víznek a Fehér-Körösből (ma Élővíz-csatorna) való kivezetésénél. A vészei hidak sorsát elég nehéz követni, mert három víz találkozási helye a vészei csárda környéke. Jobb oldalt a régi Fehér-Körös nagy ívben 32