Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A XIX. század első fele (dr. CL)

kanyarodik Gerla-Békés felé, ebbe bal oldalt folyik be a Kígyósi csatorna, s néhány méterrel tovább a csabai "ásás" torkollik a Fehér Körösbe. A postaút az utóbbi kettőt keresztezte. A csabaiak 1834-re befejezték a csatorna mélyítését, viszont ennek eredményeképp az árok mélysége két lábbal a vészei híd kőfala alá került, ami a kőfal beomlásával járhatott. A javításhoz 8000 téglát és 60 köböl oltatlan meszet használtak fel.[58] A kanális csabai hídja 1843-ban készült el 599 Ft költséggel, amelyet 282 Ft-tal túllépett a vállalkozó. [59] Az 1847. évi felmérés szerint a híd 9 öl 4 láb hosszú, 3 öl széles volt, téglapillérekkel.[60] A19. század első felében a békési hidakat többször kellett javítani vagy felújítani. 1806-ben fahíd épült, de már arról kapunk hírt, hogy a két Körösön a fahíd helyett kőhíd épül s az engedély meg is érkezett az építéshez.[65] Úgy látszik, a kőhíd mégsem épül meg, mert öt év múlva, 1818ban azt jelentik, hogy Békésen a Fekete-Körösön 1813-ban épített fahíd rogyadozó állapotban van, sürgős javítást kíván.[62] 1827-ben a Fehér Körös hídjának újraépítése van folyamatban, terve visszaérkezett a főhatóságtól. [64] Ugyanakkor azonban a híd elkészültekor készített beszámoló szerint a híd nem került 1607 Ft-ba, mert nem kellett újonnan rakatni a régi oszlopot és szárnyakat, "a régi kőfal a vízmosástól megoltalmaztatott. "[65] A híd tehát már kőlábazaton állt, most a felszerkezetet javították meg. Húsz év múlva a híd újra pallózását határozzák el, mivel "az egész megyében legélénkebbjárás-keléssel terhelt híd" helyreállítása nem mellőzhető.[66] Ez a híd csak 4 járomközű volt az 1847-i leírás szerint, de az öt méternél nagyobb járomközök együttes hossza 23 öl, 1 láb és 7 hüvelyk volt, szélessége 4 öl 4 hüvelyk.[67] Egy évvel korábban, 1846-ban a Fekete-Körös hídja olyan állapotban volt, hogy már kevés ideig tartható fenn, s új híd építését javasolják.[68] Az építéshez szükséges gerendák beszerzésére azonban az előirányzott árért senki sem vállalkozott.[69] 1847-ben a híd 9 járomközének együttes hossza 27 öl, 4 láb, szélessége 3 öl, 5 láb, 6 hüvelyk, tehát megegyezett az 1832. évi adatokkal.[70] Keveset hallunk a 19. században a Décs-éri hídról, amely a város északi végén, (ma a város területén) a Körös jobb partján torkollott a folyóba, s a ládányi út vezetett át rajta. 1847-ben 2 járomközű, 9 öl, 1 láb nyílású, két végén téglahídfős volt[71] 1847-ben. Ettől északra már a város határában van a Hosszúfok hídja. 1847-ben 5 járomköze volt, együttes hossza 15 öl 5 láb. Hídszélessége 8 öl 4 hüvelyk. Az egész híd 38 cölöpön állt.[72] Végül a határ szélén Vésztő felé a Kis Büngösd hídja (helyesebb volna a Büngösd kis hídjáról beszélni, megkülönböztetésül a ládányi határban lé3 vő nagy hídtól, amely ugyanezen Büngösd csatornán épült.) Mint egyik jelentésből kiderül, a híd igen fontos, mert Berény és Békés várostól Várad felé ez a legrövidebb út. A híd 1832-ben 16 öl hosszú, 3 öl széles volt.[73] A mérnök 1829-ben 36 ölesre kívánta bővíteni, de a javaslat végrehajtásáról nem tudunk. 1821-ben a kamu ti, monostori és kászmányi - határbeli - hidak rossz állapotát említik az iratok,[74] 1827-ben a Békés és Bihar-megye határán a Gyepes-híd "normál" szélességre való építését kérik, mivel a jelenlegi keskeny a víz levezetésére.[75] Körösladány 1822-ben a Sebes-Körös híd javításának szükségességét jelenti Bodoky. Mivel azonban a híd sűrű jármozása a vízfolyást és lapozást akadályozza, új híd építését javasolja, amelynek költsége 3324 Ft. A megye az építés azonnali megkezdését határozza el. [76] 1827-ben már a körösladányi híd "felszedéséből" kikerült anyagot használják a megyeri Büngösd-híd javításához.[77] 1830. tavaszán a víz megrongálta a hidat, így az egyik kőfalat is. Hasonló eset elkerülése érdekében (két új oszlopsor beiktatásával) 10 öllel meghosszabbították a hidat az ártéri töltés rovására. A sérült hídfőt azonban csak fából építették újra. [78] 1845-ben a körösladányi híd már ismét "nevezetes" javítást igényel. A nehéz anyagi helyzetre való tekintettel megalkudnak azzal, hogy a remetei lerakatból 7 gerenda felhasználásával megjavítják, s a nagyobb javítást elhalasztják arra az időre, amikor a házipénztár kedvezőbb helyzetbe kerül.[79] 1847-ben 6 járomközzel bíró hidat ír le a felmérő. A 4-6 öl hosszú járomközöket tartó 7 cölöpsor (soronként 9 cölöp) 63 cölöpből áll. A járomközönkénti 7, összesen 42 folyó gerenda közül 17 volt már hibás. A híd szélessége 3 öl 3 láb 3 hüvelyk volt. [80] 1841-ben a debreceni országúiban engedélyeznek egy híd építést, amelyhez az uradalom a téglát ingyen előzetesen megígérte. A híd pontos helyét nem ismerjük.[81] A Büngösd nagy hídjának újjáépítését már 1819-ben tárgyalták, a Helytartótanács 1824 őszén döntött az építésről s 2390 Ft-ot engedélyezett az építésre. [82] 1927-ben kiderült, hogy az új híd igen rövid lábon áll, s ez akadályozza a vízfolyást. A híd meghosszabbítására kérnek tervet a mérnöktől. 8 öllel hosszabbra kell építeni, mivel az előző alkalommal "fa nem léte miatt" ennyivel kevesebbel hosszabbították meg. 1846-ban újból javítják a hidat. Mindkét téglahídfő megroggyant, az egyiket az épen maradt téglából javítják, a másikat újból építik.[83] Szeghalom 1821 elején tárgyalják a község mellett elfolyó Ördögárkán építendő híd költségét (2564 Ft).[84]