Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként (Hargitai J.)

síkalapozású, viszont a mederpillérek alapozása Franki cölöpözéssel készült. A vasbetonból épült felmenőfalak zsaluzásához daruval mozgatható 50 m

2-es nagyságú zsalutáblákat használtak. Az alépítményi munkákat gyakran zavarta a levonuló árhullám. Ezek közül a legkritikusabb az 1977. évi volt, mert a hullámtér négy hónapon keresztül állt víz alatt. A szabadon szerelt elemeket a helyszínen, a 25 m-es nyílás tartóit Algyőn gyártották. Az elemgyártás kontakt módon történt, azaz minden elemet az előzőhöz betonoztak hozzá. A felületek pontos illeszkedése így biztosítva volt. A kábelburkoló-csövek csatlakozására felfújható gumicsöveket alkalmaztak, melyek a kábelüregek folyamatosságát minden esetben tökéletesen biztosították. A felszerkezet szerelése 30 t teherbírású szerelődaruval történt, amely egyszerre egy elemet tudott elhelyezni. A szerelés a pillérre helyezett inditózöm elhelyezésével és rögzítésével kezdődött. A rögzítésre kétféle megoldást alkalmaztak. A bal parti pillérnél acélszerkezetű alátámasztó- és lekötő oszlopok dolgoztak, a jobb parti pillérnél pedig az idomacél állvány csupán a kiinduló rész zsaluzatát támasztotta alá, a rögzítést a bebetonozott betonacélok biztosították. A pillér tetején megtartották a beton támasztékokat, a lekötést azonban nem a pilléren, hanem a pillér alapra Dywidag rudas lehorgonyzással oldották meg. A meder feletti 3,5 m hosszú elemek helyett csupán 3,0 m-es elemeket alkalmaztak. Az elem szerelése azzal kezdődött, hogy a traileren levő elemet a pillér mellé szállították, a szerelődaru az elem fölé állt és a szállítószerkezetet a daru horgára akasztották. A szerelendő elemet ezután a szerelődaru a helyére szállította. A pontos illeszkedést az elemen kiképzett betonfog biztosította. Az előző hídnál alkalmazott 2,0 m zárózöm helyett csupán 60 cm-est készítettek, amelyet könnyű függesztő állványon a helyszínen betonoztak be. A csatlakozó homlokfelületeket drótkefével tisztították, majd 5 %-os sósavtartalmú dehidrált alkohollal kenték. A felület száradása után mindkét felületre ecsettel alapozó réteget hordtak fel, mely gyanta és térhálósító keverékéből állt. Az alapozó felvitele után került sor tulajdonképpeni ragasztóanyag, Eporezit EB 14 K felhordására, felületenként 1,5-1,5 mm-es vastagságban. A kábelek befűzését gépi csörlővel végezték. Egy feszítőkábel 12 pászmából, egy pászma 7 elemi huzalból állt, amelyek 4,1-4,25 mm vastagságúak. A feszítés hidraulikus működésű Freyssinet sajtókkal történt. Amíg az egyik ágon a feszítési munkák folytak, addig a másik ágon az elemek szerelését végezték. Ilyen módszerrel napi 3 elem szerelési sebességet értek el. 3. Körösladányi közúti Sebes-Körös híd építése a 47 számú főúton 91+796 km-ben. Építés éve: 1892-1893. Műszaki ellenőr: Kikindai Gyula kir. mérnök, építésvezető Kivitelezők: Diósgyőri M. kir. Vas- és Acélgyár, Gerle Lajos. M. kir. Államvasutak Gépgyára. Popják György szarvasi vállalkozó (alépítmény). Támaszközök: 27,45+65,10+27,45 m. Pályaszélessége: 0,75+4,50+0,75=6,00 m. Forgalombahelyezés: 1893. Próbaterhelés: 1893. február 27.-március 2. Építési költség: vasszerkezet: 42 041,00 frt, alépítmények: 30 872,12 frt. összesen: 72 913,12 frt. A híd építése előtt a közúti közlekedést egy korábban épült fafelszerkezetű hídon bonyolították le. A vasszerkezetű Sebes-Körös hídnak három nyílása volt. Ez a szerkezet két főtartóból és a főtartók csomópontjain elhelyezett kereszttartókból, valamint azokra támaszkodó hossztartókból állt. A főtartók a jobb parti pillérnél billenő állósarun, a bal parti pillérnél mozgósarun támaszkodtak. A híd szerelése a nyílások teljes beállványozása mellett készült. A kocsipályát 15 cm vastag tölgyfagerendák alkották, melyeket a hossztartókon keresztirányban helyeztek el. A gyalogjárókon 5 cm vastag hosszirányú pallózás készült. 94