Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Bevezető (dr. T.E.)

Bevezető A Békés megyei hídtörténet megírásakor arra törekedtünk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hídtörténethez hasonló koncepciójú és felépítésű legyen. Néhány különbségről elöljáróban említést kell tenni. Békés megye hídállománya számban jóval kevesebb, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéé. Kezdetben ez hátránynak tűnt, az anyaggyűjtés közben azonban kiderült, hogy levéltári anyagok (mérnöki iratok, alispáni jelentések) nagyszámban maradtak, így a megye hídjainak „ó'störténetét" szokatlan részletességgel, alapos levéltári kutatásra alapozva tudjuk bemutatni. Különösen értékesnek tartom az igen korai (260 éves) út- és hídnyilvántartást, s a későbbi ilyen dokumentumokat. Jelentős különbség az is, hogy ez a hídtörténet sok szerző műve. A megye útjainak történetét dr. Czeglédi Imre dolgozta fel korábban, s ő vállalta a hidak történetének további levéltári kutatását is. A szomszédos megyék úttörténeteit nem hasznosítottuk, mert csak a megye mai területén lévő hidakat mutatjuk be. Dr. Gáli Imrét is sikerült megnyerni, hogy a korábbi kutatásait kiegészítve foglalja össze a megye boltozott hídjainak történetét. Hargitai Jenő hídleírásai a megye hídtörténetének írásakor forrásmű értékűek voltak. Az általa feldolgozott hídtörténetek kimutatását külön megadjuk. Eddig ismeretlen adattár is kezünkbe került, ez pedig a Gyulai Folyammérnöki Hivatal által 100 évvel ezelőtt a Körösök és a Berettyó teljes hosszára kiterjedő hídrajzok sorozata. Különösen a fahíd tervek sokasága számít becses műszaki emléknek. A megyei múzeumok régi képeslapokkal, festményekkel, tervekkel, a Békés megyei Levéltár főleg rendkívül értékes iratokkal, vállalatok és mások fényképekkel járultak hozzá az anyaggyűjtéshez, segítségüket ezúton is köszönöm. Jól tudtuk hasznosítani a korai térképeket, így az I. Katonai felmérés szelvényeit, kár hogy ezekből nem sikerült a színes változatot beszerezni és bemutatni. Szólni kell arról is, hogy a megye hídállománya több szempontból különleges: nagy fahidak épültek már igen korán a Körösökön (Vésztő, Szarvas stb.), a folyószabályozások alkalmával, ezeket hosszabbítani is kellett, ezért van módunk a fahidakról viszonylag sok illusztrációt bemutatni. A megye korai vashídjainak építése ugyancsak nagy tett volt, s külön szerencse, hogy ezek közül több elkerülte az 50 évvel ezelőtti hídrobbantást, s máig hirdeti elődeink magas színvonalú hídtervezői, hídépítői munkáját. A vasbeton hídépítés is korán jelentkezett a megyében (Békéscsabán vasút feletti műtárgy), néhány Körös-hídnál ártéri nyílások épültek, sajnos nem épült meg dr. Zielinski Szilárd vasbeton Körös-híd terve, amely rendkívül merész volt. - A késői utódok azonban a szabadon szerelt vasbeton hidak építését éppen ebben a megyében a Körös hidaknál valósították meg. Igyekeztünk az önkormányzati és más tulajdonban (MAV, tsz stb.) lévő hidakról is röviden beszámolni. Az illusztrációk sorában viszonylag sok az eredeti terv, irat, úgy gondolom, hogy elődeink munkáját becsüljük meg ezek bemutatásával. A képeslapok, archív és mai fényképek mellett néhány mai képzőművészeti alkotás is színesíti a hidak képi bemutatását. Az olvasó tájékoztatását szolgálja a források lehetőség szerinti teljeskörü megadása. Ez annál is inkább fontos, mert igen nagy volt a feldolgozandó anyag, így sok információ kimaradt az ismertetésekből.. Az érdeklődő a megadott irodalomból további érdekes információkat nyerhet. A szerkesztő számára külön örömet jelentett a régi térképekből, oklevelekből, kimutatásokból, iratokból kirajzolódó kép, amely cáfolja azt a közhiedelmet, hogy még 100 évvel ezelőtt is hiányoztak nemcsak a kiépített utak, hanem hidak is. A török kiűzése után nem sokkal készített hídnyilvántartás szerint 21, 1771-ben pedig már 50 híd szolgálta a megyében a közlekedést. A századforduló körüli vashídépítés pedig olyan hatalmas tett volt a megyében, amely ma is csodálatot érdemel. Ha sikerül felkelteni az érdeklődést a hídépítés története iránt, munkánk nem volt hiábavaló, ebben a reményben üdvözlöm és buzdítom az olvasót további kutatásokra és köszönöm meg a könyv íróinak áldozatos munkájukat. dr. Tóth Ernő 6