Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A XIX. század első fele (dr. CL)

1842-ben hallunk a híd helyrehozásáról, de az árvíz miatt nem kezdhettek hozzá. A téglahídfők egészen az alapjuktól megrongálódtak, így másik hídfő és szárnyfa kell helyettük, amelyet azonban homok és tégla hiányában fából kell újraépíteni. A 631 Ft-os kalkulációval történt építést 1844 őszén félbe kellett hagyni, mert a rossz időjárás miatt az anyagszállítás lehetetlenné vált. [85] 1826-ban a Tekerő-ér 15 öl szélesre ásása miatt a Sebes-Körösön lévő 6 öles Fok-közi hidat előbbutóbb elmosta volna a víz, így nagyobb híd tervezésével bízzák meg a mérnököt. Az "újonnan leendő kiszélesítésére 1708 Ft-ot irányoztak elő. [86] A híd 1828-ban meg is épült, - másrészt egy év múlva megállapítják, hogy a régi híd fái még mindig állnak a vízben, s azok kiszedéséről határoznak. 1843-ben a Tekerő-hidat (Tekerő-ér hídja) javítják,[87] s valószínűleg itt dolgozik a mérnök cölöpverő gépje. Vésztő 1829-ben a szeghalmi útban a Németi híd újonnan építésére irányoznak elő 1524 Ft-ot.[88] Ugyanebben az évben a "Vésztő alatt" - ez lehet a Németi híd is! - építendő, kőfal szárnyakkal tervezett hídnál megengedik a tégla és homok hiánya miatt a tölgyfaszárnyakkal való építést, amely kevesebb erővel, harmadrésznyi költséggel készülhet el, s ha a hídnál a Körös ága esetleg megszűnne, a fahidat szétszedhetik, s máshol felhasználhatják. Bucsa 1829-ben hallunk arról, hogy Bucsánál 10 öles híd van, s mindaddig megfelelő lesz, amíg a Berettyót nem szabályozzák.[89] Gyoma 1840-ben a gyomai Körös-hídról a következőket határozzák: "azon híd annak idejében az itt előterjesztett projectum szerint, az az elsőkishídnak 10 ölre menő leszállításával építtessen fel." 1846ban a Gyomán építendő új híd tervét jónak találják, s a megyei mérnököt bízzák meg az építés felügyeletével. [90] Endrőd Simai-híd. Az 1845. április 5-i közgyűlés a Berettyó állandó szélesedése miatt a simái Berettyóhídnak 8 ölről 16 ölre való újraépítését tartja kívánatosnak, de anyaghiány miatt az építést a következő évre halasztják. Azonban 1846-ban is csak "építendő" hídként emlegetik, sőt a felküldött terven a hidat a felsőbb hatóság fölöslegesen túl erős3 nek találta, s olcsóbb terv kidolgozására visszaküldte. [91] Tótkomlós 1809-ben Kornély Ambrus uti biztos jelenti, hogy a komlósi híd oly rossz, hogy nem reparációt, hanem új híd építését kíván. [92] 1810-ben beadják a híd tervét 2540 Ft költségvetéssel. 1812-ben Bodoky mérnök szorgalmazza a Szárazér fahídjának újonnan való építését, a beadott terv szerint a postaúti (aradi) híd kőből 10 017 Ft-ba kerülne.[93] 1824-ben értesülünk arról, hogy Arad megye betömte azokat a hidakat, amelyen át a Maros vize a Szárazérbe folyt. Látszólag tehát a Szárazér hidjai szükségtelenné váltak. Valójában a megye megállapította, hogy esős időben oly nagy mennyiségű víz gyűlik össze az érben, hogy a hidakra szükség van, de az eddigi három nagy híd helyett három kisebbet kell építeni. Mivel az anyag megvan, csak az ácsmunkáért kell fizetni, a lebonyolítással a földmérőt bízzák meg. Komlós azonban kérte, hogy a község alatt lévő híd "fóldtartó szárnyai" kőből készüljenek, "mivel azon a hídon a helységnek legtöbb marhái menni és jönni szoktak", egyben megígérték, hogy a munkához elegendő téglát adnak, elegendő mész van oltva s faragott kő is van, így csak a kőművesek 340 Ft fizetésére van szükség. A megyegyűlés a kőhíd építésébe beleegyezett. Ez volt tehát Tótkomlós első kőhídja.[94] 1840-ben a Szárazéren az aradi és mezohegyesi országút fahídjai már használhatatlanná váltak, valamint a vásárhelyi úti híd javítását kérték. A két hidat a megye inkább be szeretné temettetni, de még abban az évben a két híd felépítéséről határoznak, s 1841-ben az "egészen fából" rendelt híd felépítését ismét elhatározzák,[95] Mezokovácsháza Kovácsházán a község nyugati határán a Száraz-éren volt egy híd a Mezőhegyes-Palota felé vezető úton. 1830-ig fahíd állt itt, akkor a híd anyagát beépítették a battonyai szárazéri hídba, ősszel pedig kőhidat építettek Kovácsházán, mivel rajta keresztül "országos út" vezet. A híd 1831ben készült el, építéséhez 63 köböl meszet használtak fel. 1845-ben már javítani kellett, 1847-ben pedig az összeomlástól kellett tartani.[96] Irodalom, források: [1] Közgy. ir. 1426/1818 [2] Közgy. ir. 958/1819 [3] Közgy. ir. 1356/1824 [4] Mérn. ir. 198/1829 [5] Mérn. ir. 238/1830, 245/1831, 1029/834 [6] Mérn. ir. 238/1830 [7] Mérn.ir. 243,251/1831,260/1832 [8] Repertórium 666/1836 [9] Mérn.ir. 212/1826 [101 Közgy. ir. 1057/1818