Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)
Megújulás a XVIII. században (dr. CL)
érdemesnek tartott feljegyezni.[16] A szarvasit csak a következő évszázad első évében, 1801-ben az új földesúr, Wodianer Móric építtette fel. Előtte, 1795-ben Gyoma község saját költségén építtetett hidat a Körösön.[17] Az 1734. évi hídösszeírásnak van még egy érdekessége. Az utolsó lapon közli a vámok összegét:[18] krajcár 1. Lóval vagy marhával vont fogatért megkülönböztetés nélkül 5 2. Terhes szekérért 20 3. Lóért vagy marháért, fajtánként egyért-egyért, akár terelik, akár vezetik 5 1 h 4. Juhért P/2 Mindössze ennyi. Négy tétel. Messze van a későbbi részletes vámfelsorolásoktól, de mint elsőt érdemes megörökíteni. Irodalom, források: [1] Szita 96. [2] Szita 174. [3] Szita 14. [4] Szita 211. [5] Szita 226. [6] Bánkúti Imre: Gyula kuruc ostroma - Békési Elet, 1976.2. sz. [7] Repertórium Ex actis Generalium, et Particularium Congregationum Comitatus de Békés 1715-1832. BML. [81 [91 [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] Közgy.jkv. 1734. 433-440. o. Az 1734. október 6-ánkeltezett jegyzék 8 oldalon át sorolja fel a hidakat és töltéseket. Karácsonyi I. 451. o. u.o. Petik Ambrus: Békés megye leírása 1784. Sajtó alá rend. Dankó Imre. Gyula, 1961. Petik: idézett mii 33-34. o. Közgy. ir. 241/1771. A latin nyelvű összeírások rövid kivonatát közöljük magyarul. A közlés az összeírás eredeti sorrendjét követi. Kihagytam belőle a csak töltésekkel ellátott vízfolyásokat. A településnévnél a (megyei) ül. (uradalmi) szó a településnél lévő megyei vagy uradalmi (Inclytus Comitatus, Inclytum Domínium) tulajdonban lévő hidakat jelenti. Ezt az összeírás ugyanígy külön tartalmazza. Az összeállításkor a régies neveket elhagytam, s a mai helyesírás szerint írtam át a könnyebb megértés érdekében (pl. Székes-ér helyett Sziker-ér). Az összeírásban megadott ölek általában együtt adják meg a töltés és a híd hosszát, néha külön választják. Az a véleményem, hogy amikor csak hidat jeleznek, a megadott ölek hossza ott is töltéssel együtt értendő. Máskülönben érthetetlen lenne pl. Belső-Hidas "kis híd"-jának 200 öles hosszúsága. A hidak hossza tehát ebből az összeírásból nem összegezhető. A +jellel jelölt hidak már az 1734-i összeírásban is szerepelnek. Haan Lajos: Regesták Békés vármegye közgyűlési jegyzőkönyvéből 1711-1795. = In Évkönyv 1883/1884. 70. o. Petik 23. Karácsonyi I. 452. o. Közgy.jkv. 1736. 440. o. Gyula. Rézmetszet, XVIII. század. Id. Bodenehr Gábriel műve 22
