Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)
A XIX. század első fele (dr. CL)
A XIX. század első fele A Körösök vidékén szinte állandó volt a vízzel való küzdelem. A 18. századtól gyakran csak gátakat emeltek az ár ellen, de az árvizek tanulságait levonva igyekeztek azt megelőzni vízelvezető' csatornák ásásával, a meglévő' erek, fokok, vízfolyások betömésével. Mindezek nemegyszer új hidak építését igényelték, máskor meglévő hidak váltak feleslegessé. A változásokból legfeljebb néhány példát sorolhatunk fel. A körösszabályozás irányítására az uralkodó 1802-ben királyi biztost nevezett ki báró Vay Miklós személyében. 1818-ban Huszár Mátyás kamarai mérnököt a királyi biztos mellé rendelve azzal bízták meg, hogy készítse el a Körös-vidék egységes térképét, amely 1823-ra el is készült. Ez és Huszár Mátyás tanulmánya lett a szabályozás kiindulópontja. A felsól)b szervek mellett a megye is felállított egy "vizi és úti deputációt" a megyei vízrendezési teendó'k kidolgozására és felügyeletére. Élére 1817-ben báró Wenckheim Béla körösladányi földbirtokos került. A röviden csak Wenckheim-deputációnak nevezett küldöttség 1818-ban beadott jelentésében már a következő, hidakra vonatkozó javaslatokat találjuk: - az apróbb hidak, amelyek legjobban romlanak, téglából rakassanak így készüljenek a nagyobb hidak is - a debreceni országúiba eső három hidat be kell temetni, szükségtelen - a gyulai postaúton a Kis-Bárdos-hidat be kell temetni - a csabai kanális rendes folyásába vitetvén a csabai árok egyik hídja feleslegessé vált. - a postaúton álló hidakat megyei fenntartás alá kell vonni, - a helységekben lévő kisebb hidakat a községek kötelesek javítani - Szeghalom és Vésztő két hidatö tart fenn a Sebes-Körösön, kérik a híd megyei javítását - a gyulai németvárosi híd felére redukálható, az anyakörösön (Fehér Körös - CL) lévő hidat magasabbra kell építeni - a gyula-kétegyházi vagy gyula-kígyósi úton lévő kisebb hidakat eddig a megye tartotta fenn, most hogy a csabai országút helyrehozása megtörtént, ezek az utak a községek fenntartása alá kerülj ; enek. [1] 1819-ben a gyulai és körösladányi határban szükségtelenné vált hidak betömését javasolja a deputáció.[2] 1824-ben a Berettyó szabályozásával a kereki pusztán lévő híd vált feleslegessé, elhatározzák a híd szétszedését.[3] 1829-ben avari Bárdos-híd s a Bárdos gyulai kishídjának betemetéséről határoznak.[4] 1830-ban a Kamutér hídjáról megállapítják, hogy a csabai kanális szabályozásáig van rá szükség. A következő' évre azonban a híd annyira elromlott, hogy vagy felújítását vagy betöltését kérik. 1834-ben értesülünk a Kamut-ér hídjának szétszedéséről.[5] Ugyanígy a Hosszúfoki hídról is az a javaslatuk, hogy a Körös és a Berettyó szabályozásáig kell fenntartani. [6] Ugyancsak 1831-ben vetődött fel a remeteházi gát négy hídja szükségességének megállapítása. Azt tapasztalták ugyanis, hogy miután elkészült a Fekete-Körös gátja, a Hajós út erén a víz Gyula városából visszafelé folyik, ezért javasolják, hogy a 13 1/2 öles hidat egészen kis híddal cseréljék fel. A remeteházi hidakból csak a Meszely ér hídjának eltömését tartják lehetségesnek.[7] Az Itzeés Csikos-éri valamint a Furminc hídját 1836ban is javítják.[8] Az 1829 évi nagy árvíz idején a megyei mérnök bejárta a megye elöntött részeit, s beszámolt a tapasztalatairól, javaslatokat tett a legszükségesebb teendőkről. így pl. Várinál a két hídon a Fehér-Körös két ágon, két híd alatt folyik össze 22 öl szélességben. Gyula határában a kastély fölött már csak egy 9 öles híd alatt tud folyni, az is rosszul van építve, sűrű cölöpözéssel s oly rossz sorral, hogy míg máshol egy sor cölöpnek csak egy such vizet kellene kiszorítani, itt 6 such vizet szorít ki. Itt tehát 16 öl széles híd építését javasolja úgy, hogy a cölöpök csak egy ölet vennének el a vízfolyásból. Békés és Ladány között a víz sehol sem szakította át a gátakat, bár minden híd be volt temetve. A Büngösd kis hídja alatt nagy sebességgel folyt át a víz, a Büngösd nagy hídja alatt is oly sebességgel folyt a víz a cölöp közt, hogy "egy puska lövésnyire annak zúgása hallatott, és mint a Maros víz nagy játszással folyt le a híd alatt." A jelenlegi 26 öles híd tehát kevés, még 16 öllel kellene szélesíteni, a megyeri Büngösd-hidat pedig 36 ölre bővíteni. A vízfolyást a gyomai híd alatt is "malmot hajtó sebességűnek" találta, jó volna a nagyhíd északi részén lévő' két kis hidat egy helyre tenni, s legalább 24 öl hosszúra nagyobbítani. Egyébként a Gyoma és Túr közötti négy hidat feleslegesnek tartja. Az árvíz legalább négy hétig tart, ennek oka, hogy a víz árka a hidaknál és réveknél keskenyre össze van szorítva. Ezek megváltoztatása a feltétele az ár gyorsabb levonulásának.[5] Gyakran találkozunk új hidak építésének javaslatával is. 1818-ban a túri országúiban három új híd vált szükségessé. Kettő' a gyomai határban a Csergettyű-fokon és a Nagy-fokon (később a Hó'gye-éren lévő' hidat említenek), egy pedig az endró'di határban a Köles-éren. A hidakat őszig feltétlenül meg kellett építeni, különben a víz elmosta volna az elkészült töltést is.[10] A gyo23
