Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként (Hargitai J.)

10. Gyula-Sarkad között, remetei Fekete-Körös-híd a 4219. jelű út, 60+665 km szelvényé­ben. Építés éve: 1911-1912. Megbízó: M. kir. Államépítészeti Hivatal, Gyula. János József kir. mérnök, műsz.ellenőr. Tervező alépítménynél: János József kir.mérnök, tervező felszerkezetnél: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. Kivitelező alépítménynél: Kálmán Miklós, Szolnok, felszerkezetnél: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. Nyílások: 23,20+50,00+23,20 = 96,4 m. Pályaszélesség: 0,60+4,80+0,60 m. Teherbírás I. rendű. Próbaterhelés: 1912. június 12. Forgalombahelyezés: 1912. június 256. Építési költség: 209 364.- korona. E híd helyén egy 60,0 és egy 40,0 m össznyílású fahíd volt. A híd háromnyílású, alsópályás, két főtartós, csonka szegmens alakú, szegecselt rácsos acélszer­kezet. A hídfők sík-, a közbenső pillérek fa-cölöp­alapozással készültek. A cölöpöket felül beton sáv­alap fogja össze. A hídfők tömör betonból készül­tek, hátul párhuzamos függőszárnyfalak csatla­koznak. Mindkét hídfőn a felszerkezet fix sarura, míg a medernyílásban a Sarkad felőli pilléren fix, a Gyula felőli pilléren mozgó sarura támaszkodik fel. A hídfők két oldalán a földfeltöltést terméskő­vel burkolt földkúp támasztja meg. Mind a híd­fők, mind a pillérek külső felületét faragott mész­kő burkolattal látták el. A két szélső nyílásban a főtartó magassága a szé­leken 2,00 m, nyílás középen 3,50 m. A felszerkeze­tet alul a kereszttartók és a szélrácsok merevítik. A függőleges oszlopok rácsozottak, a rácsrudak szögvasakból állnak. A gyalogjáró korlátot az osz­lopokra erősített háromszoros végigvezetett szög­vas képezi. A hossztartókon keresztirányban egy­más mellé helyezett zórésvasakat építettek be, me­lyen a kocsipálya 10-15 cm vastag kopóbeton. A kétoldali gyalogjárón párnafára helyezett tölgy­fapalló volt a járószint. A medernyílásban az alsó és felső övet 13 függő­leges oszlop és 12 db ferde rácsrúd köti össze. A szerkezet magassága a két végén 2,25 m a nyílás­középen 7,70 m. A két főtartó közötti távolság 6,00 m, felül 7 csomópontban rácsos — alul íves - ke­resztkötés és felső szélrács, alul pedig szegecselt kereszttartók és végig alsó szélrács merevíti. A teljes vasszerkezet súlya 188 209 kg. A pályale­mez és gyalogjárda kialakítása megegyezik a két szélső nyílásban lévőkkel. A vasszerkezet anya­gát az ózdi vasműben, míg a zórésvasakat és az acélöntvényeket a Korompai vasműben gyártot­ták le. A felhasznált portlandcementet a Beocsin cementgyártó Rt-től szerezték be. A híd mázolá­sát maga a vasgyár végezte el. 1924-ben a KKM részéről Barsy Károly min. műsz. tanácsos az el­ső hídvizsgálatot tartotta meg. 11. Endrődi közúti Hármas-Körös híd építése a 46. számú (régi 415. számú) főút 41+253 km szelvényében. 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom