Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként (Hargitai J.)

Építés éve: 1912-1914. Megbízó: M. kir. Allamépítészeti Hivatal, Gyula. Vízvári Lajos kir. mérnök, műszaki ellenőr Tervező a vasbetonhídnál: Windholcz Márk kir. mérnök Kivitelező a vasszerkezetnél: Ganz és Társa - Danubius Budapesti Hajógyár Kivitelező a vasbetonhídnál: Fried és Adorián vállalkozók Bp. Nyílások: 16,33+16,34+16,33+49,00 (vasszerkezet) + 17,66+4x17,67+17,66 m Pályaszélesség: 0,60+4,80+0,60=6,00 m Szerkezeti hossz: 214,80 m Próbaterhelés: 1914. április Forgalombahelyezés: 1914. április 30. A híd a folyómedret egynyílású acélszerkezettel, az árterületet Endrőd felól háromnyílású, Mezó'túr felöl hatnyílású, vasbeton hídszerkezettel hidalja át. A hídfők és pillérek beton síkalapozásúak, a felmenő' falak betonból, kő sarok és párkánykiképzéssel készültek. A mederhíd acélszerkezete egy-egy fix és egy-egy mozgósarun támaszkodik fel. Az ártéri vasbeton hidak négyfőtartós bordáslemez szerkezetek. A főtartók szélessége 30 cm, magasságuk nyílásközépen 84 cm, a támaszok felett kiékelésszerűen 1,09 m. A pályalemez vastagsága 26 cm. Kétoldalt a gyalogjáró konzolosan nyúlik ki. A kocsipályán szigetelés nincs, a burkolat 5 cm érdesített aszfalt. A mederhíd kétfőtartós, kéttámaszú, rácsos, szegecselt, csonka szegmens alakú, alsópályás acélszerkezet. A szerkezetet felül négy mezőben, alul teljes hosszban szélrács merevíti. A

II. világháborús események során a hidat bombatalálat érte és a mederhíd tönkrement. Ideiglenesen faszerkezetű hidat építettek. A vasszerkezet kiemelését a Közlekedésügyi Minisztérium hadosztálya házilagos munkával 1948—1949-ben a híd újjáépítése után végezte el Hargitai Jenő építésvezető irányításával. Az 1946. évi újjáépítés során csak a medernyílás acélszerkezetének félállandó jellegű helyreállítását végezték el. A félállandó mederhíd egynyílású, kétfőtartós, alsópályás, szegecselt rácsszerkezet. Az 5,30 m magas főtartókat felül 6 mezőben, alul végig szélrács és kereszttartók merevítik. A híd szélessége a főtartók külső éle között 7,20 m. A kocsipályán 20 cm vasbetonlemez és 5 cm vastag aszfaltburkolat készült. Az 1951-ben végzett statikai vizsgálat szerint a vasbeton felszerkezeten a főtartók és kereszttartók nem feleltek meg a követelményeknek. Ezért a vasbeton hidakat meg kellett erősíteni. Az erősítéssel egyidejűleg a híd pályaszélességét 4,80 mről 6,50 m-re növelték. Az acélszerkezet ideiglenes jellegű maradt. Az építési munkák tartama alatt a közúti forgalom felváltva, csak a híd fél szélességében bonyolódott le. Az erősítési munkát megelőzően a pályalemezt kétoldalt 1,00-1,00 m szélességben elbontották. A keresztkötések és a pályalemez vasainak végeit szabadon hagyták, majd beszerelték a tervszerinti vasalást és a bezsaluzott új tartókat a gyalogjáró konzollal együtt bebetonozták. A szélesített bordák betonozási munkáját aláállványozva végezték. A régi vaskorlátot helyezték vissza, csak a közbenső pillérek feletti korlátbábok elbontása után kellett a kiegészítést pótolni. Az endrődi közúti Hármas-Körös-híd ideiglenes újjáépítése 1946-ban 104