Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Egyedi hídleírások (Hargitai Jenő, Heltai Nándor, Molnár Péter, Polgár József, Szászi András, dr. Tóth Ernő)

EGYEDI HIDLEIRASOK Bajai Duna-híd Építés éve: Támaszközök Nyílásközök: Pályaszélesség: Szerkezeti hossz Teherbírás: Tervező: 1906-1909. 101,70 + 103,40 + 103,40 + 103,20 + 52,70 + 52,40 + 51,20 m 100,00 + 100,00 + 100,00 + 100,00 + 50,00 + 50,00 + 50,00 m 4,32 m a mederhídon; 4,13 m az ártéri hídon 568,0 m "I A" osztály A kir. Államvasutak Igazgatósága, építési főosztály alépítményi ügyosztálya. Richter Károly, Kramer Frigyes főfelügyelők, Szikszay Gerő főmérnök M. Kir. Államvasutak Gépgyára, Gottlieb Ferenc főfelügyelő, Stark Hugó, Weicherz Mór főmérnökök, (felszerkezet) Rényi és Bottenstein cég (alépítmény) Magyar Építő Részvénytársaság 1908. december 11. Forgalombahelyezés: 1909. augusztus 26. Építési költség: 3,100.122,- korona Kivitelező: Kivitelező: Próbaterhelés 1885 januárjában elkészült a Baja-Szabadka közötti vasútvonal, majd további csatlakozó szakaszok. [1] Nyilvánvaló volt, hogy az ősi átkelőhely térségében híd építése is szükséges. 1900-ban elkészült az első tranzverzális út, mely BajaCsongrád-Erdőhegy útvonalon haladt, ezért szinte érthetétlen, hogy miért nem foglalkoztak közúti átkelés létesítésének gondolatával. [2] 1900-ban egy névtelen vitairat jelent meg, mely Baja helyett Paks térségében tartotta indokoltnak híd építését. Az építendő közúti híd helyéről készített tanulmány (1906) 1904-ben a XIV t.c. egyszerre három vasúti Duna-híd építésére adott engedélyt, ezek közül elsőként Baja-Bátaszék között. [31 1906 elején Baja város két szakértője alapos tanulmányt készített arra vonatkozóan, hogy közúti hidat hol lenne célszerű építeni, Bajánál vagy Dunaszekcsőnél. Vizsgálati eredménye az volt, hogy Bajánál kedvezőbb. [4] Ekkor önálló közúti híd építését javasolták, sajnos ebből nem lett semmi. 1906 február végén a Magyar Állami Vas- és Gépgyárban megkezdődött a hétnyílású, mintegy 570 m hosszú híd felszerkezetének gyártása. A különleges megoldásokat tartalmazó tervet Szikszay Gerő és munkatársai készítették. A munka nagy ütemben haladt. 1907 novemberében (!) elkezdték az állványozást, melyhez 470 cölöpöt kellett leverni. [3] An81