Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Hidak, töltések, révek (dr. Bárth János)

Hidak, töltések, révek IRODALOM _ [1] Kalocsai Fó'káptalani Levéltár (a továbbiakban: KFL). Biskó. 1. cs. V. 351. 12, 14, 15. p. [2] Szűcs Sándor 1977. 23. Régi magyar vizivilág Budapest [3J Andrásfalvy Bertalan 1975. 226. A Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig (Tanulmányok Tolna megye történetéből. VII.) Szekszárd [4] Bárth .János 1989. 409-410. Szeremlei vallomások Cumania. 11. 335-422. [5] Sólymos Ede 1965. 66. Dunai halászat Népi halászat a magyar Dunán Budapest [6] Illyés Bálint 1976. 167-168. - Pest megyei Levéltár (a továbbiakban: PL. 9. kérdó'pont. Kecskemét.) "Kedves kis Hazánk" Kunszentmiklós a redemptiotól századunkig Szeged [7] Antalffy Gyula: így utaztunk hajdanában. Bpest, 1975. 132. old. [8] Dr. Rapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye községei. Bpest, 1934.37. old. [9] Borossy András 1983-1987. PV. 3264. Pest-PilisSolt vármegye közgyíílési jegyzőkönyveinek regesztái. (1638-1711). I-V. [10] Borossy András 1983-1987. V. 4636, 4643, 4676. [11] Borossy András 1989-1996. I. 149, 170, 313. Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. (1712-1740). I-VII. [12] Borossy András 1989-1996. I. 696. [13] Borossy András 1989-1996. VI. 4761, 4884. [14] Bárth János 1997. 94. Kalocsai kontraktusok Kalocsa [15] Bárth János 1997. 124. [16] Bárth János 1997. 172. [17] Bárth János 1996. 140-149. Szállások, falvak, városok A magyarság települési hagyománya Kalocsa [18J Hornyik János 1927. 19-20. Kecskemét város gazdasági fejlődésének története Kecskemét [19] A várostérkép lelőlielye: Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár. T 422. - Egyszerűsített, átrajzolt változatát közölte: Bárth János 1975. 19. ábra, BárthH János 1976. 270. 31. ábra. A kalocsai szállások településnéprajza Kalocsa [20] Bánkiné Molnár Erzsébet 1987. 148. A Jászkun Kerület helységeinek közigazgatási szervezete Cumania. 10. 119-153. [21] Nagy Szeder István 1993. 52. Kiskun-Halas város története. II. rész. A Redemptio utáni kor Kiskunhalas [22] Nagy Szeder István 1924-1926. I. 68, II. 216. Adatok Kiskun-Halas város történetéhez. I-II. - Bognár András 1978. 35-37. Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárából. I. Jászkunság Kecskemét(Szolnok - Orsi Julianna 1996. Halas 1777-es térképéről. Halasi épületek, halasi emberek a XVIII. században In: Szakái Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas történetéhez. 47-66. Kiskunhalas - Szakái Aurél Szálai Sándor 1996. Kiskunhalas és környéke 1784-ben In: Szakái Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas történetéhez. 67-72. Kiskunhalas [23] Iványosi-Szabó Tibor 1994. 209-210. Kecskemét gazdasági fejlődése (1700-1850) Kecskemét [24] Hornyik János 1927. 25-27. [25] Hornyik János 1927. 26. [26] KISS Z. Géza 1989. 235. A török alóli felszabadulástól az első világháború végéig In Kőhegyi Mihály (szerk.): Baja története. 200-286. [27] Az Országleírás Duna-Tisza közére vonatkozó részének német szövegét közölte: Eperjessy Kálmán 1979. Bács-Kiskun, illetve a hajdani Bács-Bodrog megye a II. Józsefkori országleírásban In: Bács-Kiskun megye múltjából. II. 585-670. [28] Hornyik János 1927. 26. [29] Iványosi-Szabó Tibor 1994. 210. [30] Illyés Bálint 1976. 167-168. [31] A szerződést a Kalocsai Érseki Levéltárból (a továbbiakban: KÉL) közli: Bárth János 1997. 231. [32]A KÉL-ből idézi: Bárth János 1989. 344, 411. [33] KFL. Biskó 1. cs. L. 76. [34] KFL. Biskó. 2. cs. 1862. [35] KÉL. II. 1784. évi uradalomleírás. [36] Bárth János 1997. 189, 253, 260, 338. [37] Országos Széchenyi Könyvtár. Kézirattár. Pesty Frigyes Helynévgyűjteménye, Pest megye, Csanád. - Közli: Kőhegyi Mihály - Sólymos Ede 1973. 71.Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában Baja [38] Galgóczy Károly 1876-1877. II. 251-252. PestPilis-Solt-Kiskun megye monographiája. I-III. Budapest. [39] Iványosi-Szabó Tibor 1991. 117, 272. - IványosiSzabó Tibor 1991. 137-141. Kecskeméti szabályrendeletek (1659-1849) Kecskemét [40] Illyés Bálint 1976. 167-168. [411 Köpeczi Béla - R Várkonyi Ágnes 1976. 183, 193. - Bánkúti Imre 1992-1994. I. 195, 294, 307. számú dok. - Borosy András 1983-1987. V 4463. [42] KFL. Biskó l.cs.V.351.No.9. [43] Galgóczi Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monographiája. Bpest, 1876. 250-251. old. [44] Lásd az 1890. évi I. tcz. címének jegyzetét! (Magyar törvénytár. 1889-1890. évi törvénycikkek. Budapest 1897. 169.) [45] PL. 9 kérdőpont. Egyháza. - Közli: Nóvák László 1979. 520-521. Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században In: Bács-Kiskun megye múltjából. II. 461-583. [46] Tanulmányom Biskói-révet bemutató részében egy jegyzet kivételével nem írok az adatok után hivatkozásokat. A témára vonatkozó iratok kisebb részét a KEL-ben, nagyobb részét a KFL-ben őrzik. A forráshelyek megtalálhatók a kérdéskört feldolgozó tanulmányom lábjegyzeteiben: Bárth János 1978. - A Biskói révnév családnévi eredetét valószínűsíti a fenti tamdmány 17. jegyzetében leírt néhány adat, valamint a kalocsai Belvárosi plébánián őrzött kalocsai házassági anyakönyv egyik 1715. évi bejegyzése (258. p.): Dominus, nobilis Joannes Biskó alias Kolucsányi, viduus. A dunai átkelés és a révjog bérbeadásának néhány kérdése Cumania. II. 97-142. [47] Bánkúti Imre 1994. I. 84. Iratok a Rákóczi szabadságharcból. Kecskemét város és körzete. I-II. Kecskemét 28