Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Egyedi hídleírások (Hargitai Jenő, Heltai Nándor, Molnár Péter, Polgár József, Szászi András, dr. Tóth Ernő)

Egyedi hídleírások Tervező: M. kir. KKM. Tantó Pál, Gállik István, Vass László, Kivitelezők: M. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyár. Reiniger Hermán, Glücklich Béla, Faludy Sándor, Torner Endre, Palatínus Építő és Ingatlanforgalmi Rt. Erdélyi és Vajda cég, Erdélyi Náthán, Glücklich Gyula, Gaál Elemér és Techte Károly Próbaterhelés: 1929. július 31. Forgalomba helyezés: 1929. október 17. Építési költség: 3,121.584.38 pengő 1929. október 17-én a Kecskeméti Közlöny az ünnepség befejezése után 2 órával tudósított a tiszaugi hídavatásról. Eszerint a Lánchíd feldíszítésekor használt lobogókkal együtt 215 magyar zászló és 154 címer díszítette a hidat és az ünnepség színhelyét. Kecskemétről 25 vagonos zsúfolt szerelvény vitte az érdeklődőket Tiszaugra. Az Acélhang Énekkar műsora, rövid miniszteri, államtitkári, főispáni beszédek után Horthy Miklós kormányzó vágta át a nemzeti színű szalagot. [3] A híd négy kéttámaszú, alsópályás, szegecselt rácsos acélszerkezetből áll. A híd alapjai pneumatikus alapozási módszerrel, acéllemez süllyesztőszekrénnyel készültek. Egyes helyeken a "0" víz alatti 17,00 méter mélységet is elérték. A hídfők és pillérek felmenő falazatait betonból készítették, a külső felületeket pedig mészkőburkolattal látták el. A 3 millió pengő összköltségből az 1925 októberében megkezdett alapozási munkákra, a hosszú feljárók, a rossz talajviszonyok miatt elég sokat, 1,6 millió pengőt fordítottak. A Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár kiváló minőségű diósgyőri és ózdi acélból készítette a vasszerkezetet. A híd felépítése érdekében a város th. bizottsága 1926. február 25-én, 37 sz/kgy szám alatti határozatával lemondott hagyományos vámszedési jogáról és hozzájárulást szavazott meg. A híd építését 1927. október 7-én kezdték meg. Az alépítményt a Palatínus Építő és Ingatlanforgalmi Rt. vállalta, a vasszerkezetet a M. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyár készítette, szerelte. Kecskemét a 3 évre vállalt térítés első két részletét 140 ezer - 140 ezer pengőt, a korábban engedélyezett külföldi hitelből időben befizetette, a harmadik részletből a második világháború kitörésekor még 50 000 pengővel tartozott. Az 1929. július 20-án tartott próbaterhelés szerint a tervezők, a kivitelezők egyaránt jó munkát végeztek. [2] Az 1944. októberében felrobbantott közúti és vasúti hidat 1947-ben állították helyre. [4, 5, 6] Újjáépítés éve: Nyílások: Szerkezeti hosszak: Pályaszélesség: Acélszerkezet súlya: jobbrarti medernyílás szerelése 1928 november (album [2]) 1946-1947. 50,00 + 100,00 + 100,00 + 50,00 m 51,40 + 101,76 + 101,76 + 51,40 m 0,60 + 5,30 + 0,60 = 6,50 m 514 tonna Megbízó: Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hídosztály, dr. Széchy Károly, Körmendy Lajos irányításával, A kivitelezés az 1927-1929-ben épült híd kiviteli tervei alapján történt. Kivitelező: Magyar Vagon- és Gépgyár, Helyreállítási Kft, Haas és Somogyi vállalkozók, Stieber, Fodor, Márkus vállalkozók, Kőbányai Vasszerkezeti Gyár, Madas Mihály építőmester, Szolnok, Kurovszky István vasszerk. szövetkezet. Forgalombahelyezés: 1947. Építési költség: roncsemelés 1,5 millió., újjáépítés 5,0 millió forint Az újjáépített hídon 1952-ben indult meg a vasúti forgalom. 91