Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)
A megye fémhídjai (dr. Tóth Ernő)
A MEGYE FÉMHÍDJAI Bács-Kiskun megye hídállományában a Duna- és Tisza-hidak kiemelkedő fontosságúak, az 1950ben itt épült alumínium híd pedig mint a világ ötödik ilyen anyagú hídja feltétlenül hangsúlyos ismertetést érdemel. Fémhidak a vasútvonalakon már a századforduló táján épültek, így pl. 1903ban egy gerinclemezes híd. [1] Az Érsekcsanád hajóállomási úton egy többszörös rácsozású híd állt. A híd kialakítása a legkorábbi hidakra jellemző, így, bár története pontosan nem ismert, a megye első vashídja lehetett. [2] Érsekcsanád hajóállomást út rácsos hídja (elbontva) Baján épült 1906-08 között a megye első Dunahídja, amely Budapest alatt az első vasúti híd volt. A hétnyílású, keszon alapozású híd medernyílásai A bajai vasúti híd építés közben 1908 (GANZ MÁVAG Archívum) 100 méteresek voltak és alakjuk megegyezett Feketeházy János "eszméje" szerint épített más nagy hidakéval (szolnoki vasúti, komáromi és esztergomi közúti hidak). Említésre méltó, hogy itt újításokat alkalmazott Szikszay Gerő főtervező: a kereszttartók nem merev, hanem csuklós bekötésűek, a hossz- és kereszttartókat pedig csak a hídnyílások közepén fogta meg. [3] Ezek a módosítások nem kis nehézséget okoztak a gyártásban és főleg a szerelésben, s bár csak 4 %os költségtöbbletet okoztak, az utólagos értékelés nem igazolta a szokásostól eltérő kialakítást. [4] A sarlóalakú, kéttámaszú medernyílások és a felsőpályás hullámtéri rácsos felszerkezet gyártását és szerelését a Magyar kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyár végezte. Az építésről gazdagon illusztrált beszámolót készített a munka legfőbb irányítója. [5] Tiszaugon 1929. október 17-én avatták a négynyílású Tisza-hidat, melynek nyílásai itt is 50, illetve 100 méteresek voltak. Ez is hagyományos kéttámaszú tartók sorozatából állt, anyaga azonban nagyszilárdságú karbonacél volt. A terveket egy bizottság készítette, melynek vezetője a Közúti Hídosztály volt. Érdekes, hogy a szegecsek folytvas, a 30 m nyílású ártéri híd pedig szilícium acélból készült. [6] Ez a híd vegyes forgalomra épült, sajnos keskeny (5,3 m) kocsipályával a vasúti hossztartók középre helyezésével. Ezt a hidat is a Magyar kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyár készítette. A pályaszerkezet zórésvasas volt. A tranzverzális út részét képező híd hagyományos szerkezetű, de az új kutatásoknak megfelelő, korszerű anyagú volt. Dunaföldvárnál 192830 között épült dr. Kossalka János egyetemi tanár tervei szerint az első Duna-híd, mely többtámaszú, folytatólagos tartó volt. A világháború utáni legnagyobb hídépítés teljes beállványozás49