Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Fahidak a megyében (dr. Tóth Ernő)

Fahidak a megyében Emelhető fahíd a Sugovicán 1903. (Gyulavári József gy.-bői) Az 1909-ben átépített fahíd (Katona József Múzeum) korabeli képeslapokon gyakran szerepel, jól követhető a híd szerkezetének változása. Érdekes, valószínűleg emelő szerkezet látszik az 1909 előtt készített felvételen. flO] A Bajai vasúti Duna-hídon már 1926-ban javasolták átvinni a közúti forgalmat, ezért az ártérben hidakat kellett építeni. A korabeli kimutatás szerint 1935-ben két 35, illetve 40 m hosszú négynyílású fahíd állt, melyeket a Bajai Árvédelmi zászlóalj épített. A vasbeton térhódításával - ami főleg Zielinski Szilárd működésének köszönhető - csökkent a fahidak száma, A Dunavölgyi-főcsatornán is vasbeton hidak épültek és nagyszámban építettek át fahidakat. A második világháború hídpusztításai után ismét fontos szerephez jutottak a fából készült ideiglenes szerkezetek: pontonhidak, provizóriumok. Ezekről röviden a "Hidak újjáépítése" fejezetben van szó. Az önkormányzati utakon 1945 után is több fahíd volt, pl. 1959-ben a Bajai Járási Tanács VB. Ipari és Műszaki Osztálya 11 rossz állapotú fahídról készített jelentést. [11] Fontossága miatt a Máriakönnyei fahíd emelendő ki, melynek teherbírását próbaterheléssel is ellenőrizték. [12] gond volt a fahidakkal, elbontásuk azonban mindig nagy ellenállást váltott ki, mert a közvetlenül érintetteknek pótolhatatlan volt egy ilyen híd, ezért mindig intézkedtek a híd javítása, gyakran átépítése ügyében. Ma már elvétve akad a megyében fapallós, acéltartós híd. A fa új alkalmazási területként jelentkezik a kerékpárutak építésénél. A hagyományos acéltartós fapallós megoldás mellett néhány modern kerékpárhíd épült ragasztott faszerkezettel: Hajós (1989), Kecskemét (1990). [13] , IRODALOM [I] Bárth János: Hidak, töltések, révek fejezet (ebben a könyvben) [2] Antalffy Gyula: így utaztunk hajdanában, Budapest, 1957. 132.o. [3] Rapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog községei, Budapest, 1934. 370.O. [4] Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Szerk. Bánkúti Imre) Kecskemét, 1992. [5] Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700-1850, Kecskemét 1994. [6] Baja története (A kezdetektói 1944-ig, szerkesztette: Kőhegyi Mihály) Akadémia Kiadó Budapest 1989. [7] Illyés Bálint: Kedves kis hazánk, Kunszentmiklós a redemptiötól a századunkig, E.n. Szeged. [8] Zoltán Győző: A "Monier"-rendszer és a hazánkban e rendszer szerint létesített első műtárgy, Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1910. 221-232 o. [9] Bajai Honpolgár, 1997. 8-9. [10] Alkuegyezmény Wellisch Gusztáv utódával a Sugovica híd átalakítására, 1909. nov.3(). [II] Máriakönnyei fahíd próbaterhelése (26 128/1960. sz.) [12] Bajai Járási Tanács VB. Ipari és Műszaki Osztály 2492/1959. 113] Önkormányzati hidak adatai (Kézirat) A levéltárakban fellelhető írások jelzik, hogy sok 41