Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Bács-Kiskun megye néhány vízrendezési munkája (Sági Jenő)

Bács-Kiskun megye néhány vízrendezési munkája delem előmozdítását szolgálhassa és öntözési lehetőséget biztosítson, szükséges volt a Duna valamelyik felsőbb pontjáról tápvíz-bevezető csatornát építeni. E szép és nagy feladatot Türr István, Baja város szülötte oldotta meg. [3] 1870-ben a törvényhozás a Ferenc-csatorna állami hozzájárulással történő kiépítését és használatát, részvénytársaságnak való átengedését az 1870. évi XXXIV. te, majd később az 1873. évi XVII. te. értelmében megszavazta. A törvénycikkek kötelezték az engedményest, hogy alapítson 8 036 000 forint alaptőkéyel részvénytársaságot, továbbá, ha a Sugovicának csatornára felhasználható részét kikotorja, hajózható tápcsatornát építsen, a Ferenc csatornát állítsa helyre, Kissztapártól - Újvidékig egy hajózható öntözőcsatornát építsen. 1871. augusztus 1-én vette át a társaság a csatornát, 5 db kotrógéppel és nagyszámú kézi erővel beindította a fenntartást és nagy ütemben végezte. Elkészült a Baja alatti hajókikötő, a Sugovicából kiágazó Pandúr-szigeti átvágás, melynek déli részén a Deák Ferenc nevéről elnevezett zsilipet építették, a Baja - Bezdáni tápcsatorna 44 km hosszban és a régi Ferenc csatornánál {Sebesfoknál) egy csatlakozó zsilip, a régi Ferenc csatorna medrének, töltésének, zsilipéinek és egyéb műtárgyainak kijavítása, Kissztapár - Újvidék között 69 km hosszú hajózható öntöző főcsatorna 4 zsilippel. tó között, valamint a bajai Kamarás-Dunaág 3 km szakasza. A megmaradt szakaszon a hajózás teljesen szünetel. A csatorna teljesen elhínárosodott. A Deák Ferenc zsilip hajókamrája azóta kihasználatlanul áll és csak az állagmegóvási és fenntartási költségeket emészti. Csak a tápzsilip szolgál eredeti rendeltetésének. A második világháború után a Ferenc-csatornát államosították és a Kecskeméti Vízgazdálkodási Körzet kezelésébe került. A csatorna műtárgyai közül legnagyobb mértékben a hidak voltak elhanyagolva. A mezőgazdasági munkák érdekében a vízgazdálkodási körzet 300 ezer Ft költséget biztosított a máriakönnyei, a két bátmonostori és a két nagybaracskai fahíd kijavítására. A munkához faanyagot a körzet nem tudott biztosítani. így a nagy fesztávú hidakat elbontották és a még használható anyagból kis fesztávú pontonhidakat építettek. [2] A Ferenc csatorna püspökpusztai bekötőúti elbontott pontonhídja A munkákat Türr István vezetésével olasz építővállalkozók végezték és sok nehézséget leküzdve 1875. novemberében fejezték be. A csatornákon keresztül a közlekedést 18 járomhíd, 8 pontonhíd és 1 vasúti híd tette lehetővé. Bácsföldvárnál a Tisza szabályozása következtében a csatorna torkolata holt mederbe került, ezért 1895-ben áthelyezték Óbecsére. A trianoni békeszerződés alapján a csatorna rendszerből csupán a Baja- Bezdáni tápcsatornából 35 km maradt magyar kezelésben Baja és HercegszánMajdnem 80 évnek kellett eltelnie a Ferenc csatorna első kapavágásától, hogy a tőle északabbra fekvő Sárközben is elkezdjék a lecsapolást. E terület jellemzéseként erről egy 1896-os kiadvány így ír: "Az őstörténelem adatai szerint a Sárköz vidéke, egész a Krisztus születése előtti időkig víz által elborított lakatlan terület volt. A nagy magyar medencét borító szárazföldi tó legalacsonyabb része, a kalocsai Sárköz vidékén a Duna sokáig nem tért a partjai közé. Több mérföld szélességben futotta be az itteni rónát, erdős mocsarakat képezve mindenfelé." [4] 36