Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Bács-Kiskun megye néhány vízrendezési munkája (Sági Jenő)

BÁCS-KISKUN MEGYE NÉHÁNY VÍZRENDEZÉSI MUNKÁJA A Duna-Tisza-közének legrégibb vízi létesítmé­nye a Ferenc csatorna. Alkotói a Kiss fivérek vol­tak. A Kiss fivérek 1791. december 12-én felter­jesztést küldtek II. Lipót császárnak, melyben így javasolják a Duna és a Tisza folyók összekötését egy hajózható csatornával: "a tervezett csatorna hossza 13 és 1/4 mérföld - 97,5 km -, a Duna 23 lábbal magasabban fekszik a Tiszánál, a terep sík, dombokat nem kell átvágni, és a szükséges költség, a munkák végrehajtására 901.852 forint 27 kraj­cár." A felterjesztők felsorolták még a csatornából származó hasznokat is. Javasolták, hogy a csatorna kiépítését magántársaságra bízzák, amely megfelelő koncessziókat és előjogokat kap és ezt 12 pontban össze is foglalták A beadott felterjesztés jóváhagyá­sa azonban nagyon elhúzódott. Kempelen Farkas udvari tanácsos támogatta a tervet. Freiherr Sigmund von Schwitzen, az Udvari Kamara taná­csosa szintén támogatta a tervjavaslatot, de azt eré­lyesen ellenezte, hogy a csatornát magántársaság építse. Kifejezte viszont azon véleményét is, hogy annál jobb lenne azért, ha csatornát magántársaság építené meg, "mintha emiatt ez a nagyszerű elkép­>^ A bajai Sugovica szabályozás helyszínrajz 1926 (BKMÖL, Bajai Folyammérnöki Hivatal 4061. k.sz.) zelés esetleg nem valósulna meg". Javasolta, hogy a csatornát I. Ferenc császárról nevezzék el. A döntés megszületett és I. Ferenc császár 1792. augusztus 2-i 895. sz. okmányában elvileg jóváhagyta a Du­na-Tisza-csatorna építését. Utasítást adott a Ma­gyar Kamarának, hogy a Kiss fivérekkel és a többi illetékes szervvel kezdjék meg a szerződés előkészí­tését. A szerződés szövege és a szakvélemények 1792. november elejére elkészültek, melyek alap­ján részvénytársaság alakult Kiss József és Gábor ­később pedig Hepe Szaniszló - vezetésével. [ÍJ Az építési munkát 1793. tavaszán kezdték meg. A csatornát Monostorszegtől - Ujverbászig új csa­tornaként a terepbe mélyítve ásták meg. Ujverbásztól - Bácsföldvárig a Czerna bara vízfo­lyás medrében alakították ki. A csatorna méretei: fenékszélesség 17 m, a vízszint szélessége 23-25 m, vízmélység 2 m, a vízszint különbség a Duna és Ti­sza között 10 m. Ezt a nagy különbséget öt szek­rényzsilippel, négy tartályra osztva hidalták át. 25 év után lejárt a koncesszió, amit a társaság nem újított meg. 1846­ban a kincstár elhatároz­ta a csatorna átvételét és fenntartását. A zombori kincstári jószágigazgató­ság mellé egy csatorna igazgatóságot szervezett. A műszaki vezetéssel 1851-ben a temesvári or­szágos építési igazgatósá­got bízta meg. A csatorna rekonstrukcióját és fenn­tartását a vízépítési alap­ból fedezte. A Monostorszegi tor­kolatot az 1850-es évek elején Bezdán mellé, Kis­kőszeggel szembe helyez­ték át. [2] A torkolat áthelyezés problémát okozott a csa­torna mindenkori vízellá­tásában. Hogy a kereske­/Gze ÁV J&St • ^r AJ 3 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom