Közúti és vasúti hidász almanach 2007 (Lánchíd füzetek 8., 2008)

HIDÁSZ ALMANACH 2007 Mérnökportrék A szabadon szerelt, utófeszített vasbeton hídszerkezetekről Magyar hídtervezök és kivitelezők először a szakirodalomból, majd helyszíni tanulmányutaknak köszönhetően értesültek arról, hogy Nyu­gat-Európában feszített betonból, állványozás nélkül, szabadszereléssel nagyfesztávú hidak készülnek. A wormsi Rajna-híd középső nyílása például 206 m. Németországban a szabadbetonozásos építési technoló­gia élvezett előnyt, míg Franciaországban igen sok műtárgy épült előregyártott elemekkel. Én először 1957-ben láttam Prágától délre az építés alatt álló, első cseh­szlovákiai szabadon szerelt híd építését. Magyarországon nem volt tervbe véve ilyen hídépítés. A KPM 30 méter fesztáv fölött az öszvértartós hidakat preferálta. Az Uvaterv több na­gyobb nyílású híd esetében felvázolt egy-egy szabadbetonozással, vagy szabadszereléssel építhető hidat, de ennek megvalósítását ők sem gon­dolták komolyan. Ilyen hidak tervezése csakis a kivitelező vállalat be­vonásával lehetséges, olyan technológiával és gépi berendezésekkel, melyeknek beszerzésével a kivitelező egyetért. Amikor a kunszentmártoni Körös-híd építésének igénye felmerült, a KPM Közúti Főosztály Hídosztályához 1968. december 7-én levelet ír­tam a Hídépítő Vállalat nevében, és ebben azt kértük, hogy szabadon szerelt, utófeszített vasbeton hidat is terveztessenek az öszvértartós híd mellett, valamint legyen összehasonlítási lehetőség, hogy az utófeszített híd gazdaságosabb az acélszerkezettel kombinált megoldásnál. Korábban, 1968. november 4-én egy „Javaslat" címet viselő tanulmány­ban azt mutattam ki, hogy a feszítettbeton híd felszerkezete súlyosabb az öszvér rendszerűnél, ezért az alépítmények 25%-kal drágábbak, de a felszerkezet 30,5%-kal olcsóbb. A teljes híd így 10%-kal olcsóbb, ha szabadon szerelt, feszített variánst építünk. Az Uvaterv, dr. Ábrahám Kálmán és dr. Petur Alajos vezetésével öröm­mel fogadta, hogy a kivitelező szabadon szerelt híd tervezését kezdemé­nyezte. Reviczky Jánost jelölték ki irányító tervezőnek. Én saját személyemben eldöntöttem azt a főkérdést, hogy szabadon be­tonozott, vagy előregyártott elemekből szerelt hidat építsünk-e. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom