Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 1. A Széchenyi Lánchíd A hídfők és pillérek építése 1840. július 28-án verték le a pesti hídfő jászolgátjának első cölöpjét. A folyamatosan érkező faanyag kirakásának megkönnyítésére darut épí­tettek, a jászolgátat pedig jégtörővel is védték. A cölöpök közötti hézag kitöltésére óbudai agyagot alkalmaztak, 1/3 rész kaviccsal keverve. A jászolgát cölöpsorai egymástól 5 lábnyira (1,5 m) kerültek leverés­re. A cölöpök 15x15 hüvelyk, azaz 38x38 cm keresztmetszetűek voltak. A budai mederpillér alatt az alapozás síkját 12,60 m-re a Duna 0­pontja alatt állapították meg; A pesti mederpillérnél ez a sík 7,30 m-re, a hídfőknél pedig 5,14 m-re volt a zéruspont alatt. (A hídfőknél az alap­sík a part felé lejtett, hogy ez által nagyobb legyen az elcsúszás elleni biztonság: az 5,14 m az alapsík legmélyebb pontjára értendő). A jászolgátak a mederből egyenként 31 m széles szakaszt foglaltak el, ami közepes vízállásnál a keresztszelvénynek mintegy 1/6-át jelentette. A cölöpverők zaja most már hónapokon keresztül hangzott a Duna partján. Bár 1841 januárjában a jégzajlás egy kisebb tutajt és 3 cölöpve­rőt elsodort, a munka előírásszerűen haladt. Március 28-án már meg­kezdték a pesti mederpillér körüli, úgynevezett 2 sz. gát építését is. A cölöpöket 1,5 tonnás kosokkal verték le. Egy-egy cölöp teljes le­süllyesztése sokszor 1-2 napig is eltartott. A mederben várható kimosá­sok ellen a gátakat kívülről kőszórásokkal védték. A gátakat hirtelen árvíz esetére - a munkatér elárasztása, s így az építmény kidőlésének megakadályozása érdekében - zsilipekkel is ellátták. A szivárgó vizet szivattyúkkal távolították el; a 2 sz. gátnál egy 25 LE-s gőzszivattyú működött. Áprilisban megkezdték a 3 sz. gát (budai mederpillér) építését is. A cölöpök verése itt sokszor emberfeletti nehézségekkel járt, mert - mint később kiderült -jó részüket kemény konglomerát-rétegbe verték, ami­nek következtében sok cölöp verés közben eltörött. Itt egy-egy cölöp verése 4-5 napig is eltartott. Miután az eltört cölöpöket kihúzni nem lehetett, azok mögé egy második sort vertek le. Május 12-én a budai hídfőnél, lévő 4 sz. gát első cölöpjét is lever­ték, s ekkor egyidőben több, mint 100 cölöpverő kos dolgozott az épít­kezésen. Közben az 1 és 2 sz. munkagödrök (pesti hídfő és mederpillér) fe­lett az építési állványzatot is felépítették. Miután pedig a pesti hídfőnél a kőműves-munkákat július 7-én megkezdték, sor kerülhetett a Lánchíd alapkövének letételére is. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom