Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története Az alapkőletétel 1842. augusztus 24-én délután történt meg ünnepélyes külsőségek között, Ferdinánd Károly főherceg és a nádor jelenlétében. A pesti hídfőnél elhelyezett alapkővel együtt építették be a hídfő testébe az alapkőletételről szóló okiratot, több arany- és ezüstpénzzel együtt. A hídépítés, mely sokszor 7-800 munkást is foglalkoztatott, Európa-szerte nagy hírre tett szert. Az angol admiralitás titkára 1841-ben magához kérette W. T. Clarkot, s kérdést intézett hozzá a pesti hídépítkezésnél felhasznált kitűnő faanyag beszerzési helyét illetően. A titkár közölte Clarkkal, hogy ha valamilyen oknál fogva az Egyesült Államok, vagy Danzig faszállítmányaira többé nem lehetne számítani, a hajóépítés erre a forrásra lenne utalva Angliában. Clark örömmel válaszolhatta, hogy a Száva-menti erdőségekben 10-12 öles gerendákra is bukkant. A csodálat mellett azonban kétkedő hangok is hallatszottak. Mitis bécsi műszaki tanácsos, a Zsófia híd részvénytársaságának egyik alapítója, szükségtelen és felesleges kiadásokat eredményező eljárásnak minősíti a Clarkék által Pesten alkalmazott jászolgátas alapozási módot. Állítása igazolására a bécsi Zsófia híd jól bevált szekrény-alapozását hozta fel például. Mások azt terjesztették, hogy Clark a hídépítés pénzével megszökött és a híd immár sohasem fog felépülni. Ezeket a híreszteléseket Széchenyi szenvedélyes hangú cikkben némította el. Ugyanakkor Clark Ádám „Einige Worte über den Bau der Ofner-Pesther Kettenbrücke" című monográfiájában válaszolt Mitis tanácsos támadására. Clark, - aki különben jól beszélt németül, valamint magyarul is németnyelvű tanulmányában megindokolta az általuk alkalmazott alapozási mód szükségességét. Rámutatott, hogy merészség a bécsi KisDunaágat pesti viszonyokkal és a Duna pesti szakaszával összehasonlítani; emellett pedig a Lánchíd pillérei sokkal gondosabb alapozást kívántak, mint a Zsófia híd alépítménye, miután lényegesen nagyobb terheket hordtak és adtak át az altalajnak. Egyébként a kitűnően végzett alapozási munkákat a Lánchíd ma is szilárdan álló, sőt azóta jóval nagyobb terheknek kitett pillérei dicsérik a legjobban. Az alapozási munkák és a falazatok építése a következő években is rendben folytatódott. A cölöpözés víz alatti részét rendszeresen ellenőriztették búvárokkal. Ezek Angliából hozatott búvárruhákat használ40