Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története t trachit kockakővel a középső nyílásban és 650 t-val a szélső nyílások mindegyikében. A teherpróba igen jó eredményt mutatott: az összes mért alakváltozások a megengedettek és számítottak alatt maradtak. A híd építésénél összesen 4620 tonna folytacélt használtak fel; az összes vasanyag (saruk, öntöttvas-ellensúlyok, díszítések, stb.) súlya 6120 tonnát tett ki. A terméskőfalazatok mészkő-anyaga hazai eredetű volt, míg a gránit külföldről származott (a pillér-alapzatok 6 köbméteres tömbjei schárdingi, a nyomáselosztó rétegek, szerkezeti kövek és lefedések neuhausi, gmündi, és mauthauseni eredetűek voltak.) A hídépítés teljes költsége feljárókkal együtt 2 517 000 forintot tett ki, a pályafelület minden négyzetméterére 204 dollár jutott - az eddig épültek közül a legolcsóbb hídja volt a fővárosnak. A hidat Ferenc József személyesen adta át 1896. október 4-én a forgalomnak. A megnyitásnál jelen voltak a híd építésének vezetői is, így Förster Nándor, az Államvasutak gépgyárának igazgatója és Seefehlner Gyula, a gyár főfelügyelője, Czekelius Aurél, Szántó Albert, Gállik István dr., a két Duna-hídépítési osztályról, Nagy Virgil műépítész, az architektúra tervezője és Jungfer Gyula, a vas-díszítmények készítője, valamint Gaertner és Zsigmondy az alépítmények építői. A híd nevét a millenniumi év emlékére az akkori uralkodóról, Ferenc Józsefről kapta. Az első, magyar tervek alapján, magyar anyagból készült budapesti Duna-híd alapokmányát a pesti kapuzat egyik toronygombjába rejtették. A híd építésének emlékét és építőinek nevét a budai kapuzat lábazatában elhelyezett öntöttvas-táblák feliratai örökítették meg. A híd architektúrája - Vélemények a szerkezetről - Az első fél évszázad A magyar hídépítők az első, magyar tervezésű és idehaza gyártott és szerelt Duna-híddal nemcsak azt bizonyították be, hogy nagy hidak építésénél sem szorulnak már a külföld segítségére, hanem azonnal olyan alkotást hoztak létre, amely mindezek elismerésén túlmenően, igen sokáig foglalkoztatta a hazai és külföldi szakköröket. Elsősorban a híd esztétikai megjelenésére és általános elrendezésére gondolunk itt. A Ferenc József híd architektúrális kiképzését Nagy Virgil műépítész tervezte, s munkája során nem kevés nehézséggel kellett megküzdenie. Rögtön elsőnek a mederpillérek kialakításánál léptek fel 92