Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 4. A Ferenc József híd hozzáfogtak a konzolokat 3-3 helyen megtámasztó jármok építéséhez, majd e rész szerelése után július 8-án már a közbefüggesztett tartó szerelését kezdték el, ami augusztus végére szintén elkészült. A közbefüggesztett tartó szerelésénél történt az építés egyik érdekes epizódja. A tartó már a helyén volt és megkezdték az állványok elbontását. Ekkor az építésvezető észrevette, hogy a befüggesztett tartónak a támaszhoz csatlakozó csomólemezén A-B között a festék megrepedt, ami a csomólemez deformálódását jelentette. Kiderült, hogy ez az elem már az önsúly hatására folyást szenvedett. A hiba valószínűleg azzal magyarázható, hogy - miután a befüggesztett tartó terveit az utolsók közt nyújtották be ellenőrzésre, amikor még a csomólemez nem volt berajzolva, - ellenőrzés közben elnézték azt a körülményt, hogy a lemez csak palástnyomásra volt méretezve, hajlításra pedig nem. Erre mutatott az is, hogy a lemez ugyan háromszorosra volt vastagítva, de az övbe csak alig építették be. Ezután a szerkezetet ismét aláállványozták, majd dr. Gállik István felügyelete és irányítása mellett a felső övszakaszt kibontották és a gyárnak a hibás részt erősítés végett visszaküldték. Ennek megtörténte után (három új csomólemezt az övbe beépítettek) fejezték csak be a szerelést. Az érdekességek közé tartozik a budai pillér déli saru-öntvényének megrepedése is. A hatalmas, közel 15 tonnás acélöntvény nem a veszélyes keresztmetszetben, hanem éppen arra merőleges irányban, már az önsúly hatására, hirtelen megrepedt. A repedés erőtanilag teljesen indokolhatatlan volt, mert még a veszélyes keresztmetszetben sem lépte túl a feszültség az 1050 kg/cm

2-t, - a megengedett 1200-zal szemben. Valószínű, hogy a repedést nem a külső teher, hanem belső egyenetlenség, vagy feszültség okozta, amit az is bizonyít, hogy a repedés a próbaterhelések során nem terjedt tovább. (Az egész hidat felemelni és új sarut behelyezni már nem lehetett volna, ezért - miután meggyőződtek arról, hogy a repedés nem növekszik, - az öntvényt a helyén hagyták.) A vasszerkezet szerelése közben, már 1896. július végén, megkezdték a kocsipálya és gyalogjárók építését. Utóbbiak szerkezete a zorésvasakon felfekvő 4,5 cm-es betonrétegből és 2 cm aszfaltburkolatból állott. A hídfeljárók építése már 1895 novemberében elkezdődött, s 1896 szeptemberében ért véget. Ekkor építették a mai Gellért tér előtti partfalakat is. A hídépítés befejeztével szeptember 20-26. között tartották meg az új híd próbaterhelését, négyzetméterenként 450 kg-nak megfelelő 1440 91