Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története A törvényhozás által elfogadott 1899. VII. te felhatalmazta a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert a szóban forgó híd megépíttetésére. Az építést elrendelő törvény szentesítése után a Minisztérium a Duna-hídépítő osztály által már előzőleg kidolgozott tervek alapján, a vasszerkezeti munkákra vonatkozólag az Államvasutak gépgyárával, az alépítményi munkákra pedig Zsigmondy Béla vállalkozó mérnökkel megkötötte a kivitelezési szerződést, amelyet a király is jóváhagyott. A tervek szerint a szigeti szárnyhíd a Margit híd főnyílásaival teljesen azonos vonalozású, folytacélból készült 4 ívtartón nyugszik. A főtartók András-keresztrácsozása és pályatartó-kiképzése, valamint a pályaszerkezet is, hasonló a főnyílásokéhoz. A lényeges különbség a híd többi részéhez képest az, hogy a szárnyhíd már nem hegeszvasból épült, mint a többi nyílások főtartói, hanem folytacélból (Az első folytacél, szegecselt hídszerkezet a Ferenc József híd volt, amelyet 1896-ban avatták fel.) A szárnyhíd építésének munkálatai gyors ütemben haladtak. Az alépítmény - a sziget felőli hídfő - építését 1899 májusában kezdték el, s még ugyanezen évben annyira jutottak, hogy a vasszerkezet szerelése is megkezdhető volt. Az ív-főtartókat itt is a teljes nyílást kitöltő mintaállványzatról szerelték és 1900 tavaszán sor kerülhetett a pályatartók beépítésére is. Ezzel egyidőben megkezdték a Margit-sziget felőli útburkolatnál a két vámszedő-ház építését is, és a teljes munka 1900 júniusában fejeződött be. Hátra volt még a pályaburkolat elkészítése, a korlátok és világítás felszerelése, amely júliusban történt meg. A szigeti szárnyhíd felavatása 1900. augusztus 19-én, ünnepélyes keretek között zajlott. A Margit híd átépítése A Margit híd csakhamar a főváros legforgalmasabb hídja lett. A pesti oldalon kiépült Nagykörút, valamint a budai oldal közlekedését összegyűjtő Margit körút forgalma hatalmas igénybevételeket hárított a hídszerkezetre. A lóvontatású közúti vasutat a század elején mindenütt felváltotta a villamosvasút, amely lényegesen nagyobb tömegeket szállított, lényegesen nehezebb szerelvényekkel. Az I. világháború után hatalmas mértékben megnövekedett gépkocsi-közlekedés számára csakhamar szűk lett a 10 méternél csak valami6S