Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 2. A Margit híd vei szélesebb kocsipálya, amelyen még két vágányon villamosközlekedés is folyt. 1935-ben, közvetlenül az átépítés előtt, a naponta áthaladt jármüvek átlaga 13 000 körül mozgott, ami az összes hidak forgalmának 30%-át tette ki. Ilyen körülmények között egyre sürgetőbbé vált a híd kiszélesítése, illetve átépítése. A forgalmi követelményeken kívül erőtani és szerkezeti okok is kívánatossá tették a hídszerkezet átépítését. A Margit híd főtartói, - mint már mondottuk - sztatikái szempontból úgynevezett lapokra támaszkodó ívek voltak. A múlt században ezeket a szerkezeteket, - mint a kőboltozatokhoz legközelebbálló formát - igen gyakran használták a vashídépítészet területén is. Az első vashidak mind ilyenek voltak, de később is, nagy előszeretettel építettek lapokra támaszkodó vas ívhidakat. Bár a sztatikái határozatlanság foka nagy (3), az erőjátékot - éppen a legrégibb idők óta alkalmazott kőboltozatok tapasztalatai alapján - ezeknél a szerkezeteknél elég jól tudták számítással követni s így aránylag megbízható megoldásokhoz jutottak. A lapokra támaszkodó íveknek hátránya azonban, hogy a hőmérséklet-változásokra, támaszpont-mozgásokra és különösen azok vízszintes elmozdulásaira igen érzékenyek és az így keletkező másodlagos igénybevételek felvételéhez szükséges anyag jórészt felemészti a határozatlan szerkezet természeténél fogva elérhető anyagmegtakarítást. E meggondolások alapján határozták el a főtartók átépítését kétcsuklós, tehát csak egyszeresen határozatlan ívtartókká. A terveket dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár elgondolása és irányítása mellett készítették el, egyúttal pedig az egész szerkezetre kiterjedő új sztatikái számítást is végeztek, miután természetszerűleg a kétcsuklós ívek megváltozott erőjátéka kihat a főtartók rácsozatára és egyéb részeire is. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium a Dunahídépítési szakosztály tervei alapján megállapított alépítményi- és pályaburkolási munkákra 1935 márciusában versenypályázatot hirdetett, amely május 6-án járt le. A kiírás szerint a Margit híd pályaszélességét a kocsipályán mért 11,06 m-ről 16,50 m-re kell növelni. A pályaszélesítést a híd dél felőli oldalán hajtják végre, amely természetesen szükségessé teszi valamenynyi pillér dél felé való megtoldását is. A kiszélesített szerkezet alá 2 új, a régiekkel teljesen egyező ív-főtartó került az új híd tehát nem 6, ha69