Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 2. A Margit híd Constrűction des Batignolles (azelőtt Ernest Gouin & Comp.) cég között, képviselve Arnoldi Gyula által, ... köttetett." A szerződés értelmében a francia cég az építkezést 4 200 000 forintért vállalja el, amely összegnek felét ércpénzben, felét pedig osztrák értékű papírpénzben kell kifizetni. A hidat a forgalom számára megnyitható állapotba 1874. december 31-ig kell hozni, míg a teljes befejezés határideje 1875. július 1-je volt. Minden nap késedelemért 1400 forint kötbért írtak elő. A szerződést magyar és francia nyelven állították ki és mellékelték hozzá a) a részletes feltételeket tartalmazó úgynevezett feltétfüzetet, és b) a teljes tervezési anyagot. A „feltétfüzet" tartalmazza a szerkezet és építés részletes és teljes leírását. I. Eszerint a híd 6 nyílásból áll, mindegyik nyílást, - amelyek támaszközei a parttól kiindulva sorban 73,49; 82,66 és 87,88 méter, s mindkét ágban szimmetrikusak, - 6 darab, körív-tengelyü, szekrényes ívtartó hidalja át. Az ívek sztatikái szempontból úgynevezett lapokra támaszkodó, tehát háromszorosan határozatlan tartók; a támaszoknál az öntöttvas lapok ékek segítségével szabályozhatók. A főtartók egyébként sürü X-rácsozással vannak a pályát közvetlenül megtámasztó, vízszintes hossztartókkal összekapcsolva úgy, hogy tulajdonképpen egy tartót alkotnak. A híd teljes hossza 531,0 méter. A híd két fele tengelyben 150°05' szöget zár be egymással. A pályaszint magassága a középső pilléren 60 láb (18,964 m) a Duna 0-pontja felett. A szerkezet alsó éle a középső hajóktól leginkább keresztezett - nyílásban 50 láb (15,141 m) a zérus felett. Az alépítmény alapozása pneumatikus úton süllyesztett keszonokra történik. Minden süllyesztőszekrény két kamrából áll: az alsó munkakamra, és a felső, anyag- és falazat-kamrából. A hídfők, a pillérek és a középpillér kizárólag falazatból állnak. A hídfők 2-2 alapszekrényen nyugszanak, és ezeket boltív köti össze. A középpillér is két, összeboltozott alaptörzsből és belül üreges felmenő részből áll, melyet téglaboltozat fed be. A mederpillérek részei: talpazat, amely a keszonokon nyugszik, pillérderék (abban az időben oszlopderéknak nevezték), ívfészek (sarufészek), felső, négyszögalaprajzú rész és párkányzat. A pályaburkolat fakockákból áll, amelyek 15 cm magasak és fenyőfából készülnek. A kockaburkolat 3 cm vastag pallózatón fekszik, 59