Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története amely viszont betonrétegen támaszkodik meg. A betonréteg végül 6 mm vastag vas-dongalemezeken nyugszik, amelyek közvetlenül a hossztartókhoz kapcsolódnak. A világítást minden nyílás felett 4 db egyágú, a pillérek felett pedig 4 db háromágú gázkandeláber szolgáltatja. II. A feltétfüzetben rögzítették az építkezés általános feltételeit is, amelyek többek között intézkednek a munka felügyeletére, a vállalkozó esetleges csődeljárására, a munka félbeszakítására, peres esetekre, a vállalkozó képviseletére, stb. vonatkozólag. Érdemes megemlíteni a munkásokról való gondoskodást: „A vállalkozó köteles a munkások személyes biztonságáról gondoskodni. Köteles a vállalkozó a beteg, vagy megsérült munkások gyógyításáról is gondoskodni. III. A részletes feltételekben megkötéseket találhatunk az alapozási eljárásokra, zsilipek működtetésére, stb. vonatkozólag. Az építési anyagokra vonatkozólag többek között előírják, hogy az alapfalat fedő kő süttői mészkő, a talapzatborítás mauthauseni, vagy hasonló minőségű gránit, a pillérderék szintén gránit, az ívfészkek szerkezeti köve gránit, végül a karzat és párkány sóskúti mészkő legyen. Az ívek sarui alatt nyomásra 25 kg/cm

2 feszültséget engednek meg a szerkezeti kőben. A vasanyag szilárdságára vonatkozólag a feltétfüzet kiköti, hogy a kovácsvas hengerlés irányában legalább 33/mm

2 szakítószilárdságú legyen. Lemezekre: hengerlésre merőlegesen 26 kg/mm

2

; szegecsekre és csavarokra 38 kg/mm

2 szakítószilárdságot, öntöttvasra pedig (ebből készültek a gyalogjárók szegélytartói) 15 kg/mm

2 hajlítási szilárdságot írtak elő. A sztatikái számítások során figyelembe veendő ideális teher a teljes hídon elhelyezett 400 kg/m

2 nyugvó terhelés, s egy darab négykerekű teherkocsi volt, kerekenként 105 bécsi mázsa - 5880 kg - terheléssel (a tengelyek 2 ölre, azaz 3,79 m-re voltak egymástól). A vasanyagban húzásra és nyomásra egyaránt 750 kg/cm

2 feszültséget engedtek meg; a szegecslyukakat mindkét esetben le kellett vonni. Közben, még jóval a szerződés megkötése előtt, megindultak a pillérek alapozási munkálatai. Az illetékesek ugyanis tartottak attól, hogy a Lánchíd öt eltörött kereszttartójával már nem sokáig tartható a forgalom számára biztonságosan nyitva és ezért sürgették az új híd mielőbbi megépítését. A francia cég viszont csak úgy vállalta az 1874. decemberi határidőt, ha a munkálatokat már 1872-ben elkezdheti. Miután pedig a 60