Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története le, csak becsuklott. Említettük már, hogy ezt a szerkezeti részt más hidak újjáépítésénél szükséges anyagok kinyerésére jórészt felhasználták - így a budai nyílásban csak a láncok roncsai feküdtek, míg a többiben a merevítő-tartók és a pályaszerkezet is.

4 Bár forgalmi indokok nem írták elő a Lánchíd haladéktalan helyreállítását, a kormányzat mégis úgy határozott, hogy a Szabadság híd és Margit híd elkészülte után ezt a hidat fogják újjáépíteni. E sorrend betartásával elérhető volt, hogy a Lánchíd újjáépítése még 1949-ben befejeződjék; az újonnan való megnyitás napjául 1949. november 20-át, az első felavatás 100. évfordulóját tűzték ki. A határidő igen közel volt és ezért a munkának teljes erővel neki kellett látni. Az állami tervberuházásokban azonban a Lánchíd ilyen korai újjáépítése nem szerepelt s ezért a pénzügyi fedezetről más úton kellett gondoskodni. A Lánchíd újjáépítésének ügyét különválasztották a közlekedési szükségszerűség által megszabott műszaki programtól és azt közvetlenül is az egész magyarság ügyévé tették. E tradicionális gondolat jegyében alakult meg a Lánchíd Újjáépítési Mozgalmát Vezető 48-as Bizottság, amely az építés ügyét a társadalom széles rétegeinek bekapcsolásával, hazai és külföldi gyűjtéssel kívánta előmozdítani. Ennek megfelelően tartották 1947. szeptember 15-én és 16-án a Lánchíd újjáépítésére rendezett országos gyűjtést; ennek a célnak az érdekében bocsátották ki a különféle Lánchíd-plaketteket, érmeket, levelezőlapokat és emlékbélyegeket is. Közben, 1947 őszén, nagy körültekintéssel végzett előkészítés után, megindult a Lánchíd roncsainak kiemelése. A körültekintésre a híd roncsainak és falazott építményeinek állapota adott okot. Az előzőekben már említettük, hogy a hidat a pesti horgonykamrák felrobbantásával pusztították el, s a láncok a horgonykamrákból kiszakadtak és Buda felé csúsztak el. A hatalmas túlterhelés hatására a függesztő rudak is sorban elszakadtak és előbb a pesti, majd a középső nyílás is a vízbe zuhant. A pesti mederpillér sarukamrájából a kiszakadó láncok magukkal rántották a több tonna súlyú saruöntvényeket és görgőket is, amelyek a koronázó párkányt tartó falazatot átszakították és mintegy 25 m-rel csúsztak el eredeti helyükről Buda felé. 4 A budai láncok nem a mederben, hanem a becsuklott merevítő tartón feküdtek. 154