Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

III. FEJEZET 7. A Lánchíd újjáépítése A Margit híd újjáépítésével a főváros máig is legszélesebb hídja épült meg, amely két villamosvágányán és 18,0 m széles kocsipályáján a fővárosi hidak között a legnagyobb forgalmat bonyolítja le. Megmaradt azonban a szigetnél levő tengelytörés, ami a híd eredeti tervezésekor nem volt hátrányos szempont, azonban a modern, nagysebességű jármüvek forgalma szempontjából nem biztonságos, amint ezt a közel és régebbi múlt számos balesete is igazolja. A probléma megoldása igen nehéz és csak nagy költséggel érhető el. Az Út- Vasúttervező Vállalat Hídirodája éppen a közelmúltban készített tanulmányt a megoldás lehetőségeire vonatkozólag; az alternatív elgondolások között szerepel a kerékvetők kimagasítása, illetőleg acélkorláttal való felszerelése a sziget felőli oldalon, giratoire-rendszerü forgalmi tér kialakítása, továbbá a pálya egyoldalú túlemelése is. Az újjáépítés során lebontották a hídvám-házakat is, s a híd közvilágítását a kandeláberek helyett oszlopok közé, a kocsipálya fölé feszített lámpákkal oldották meg. A hídfőknél épült gyalogaluljárók közül - amelyek a háború előtt épültek, s a villamosmegállók forgalmát voltak hivatva a körutak két oldalára vezetni - a pestit megszüntették. A szélesebb pályának megfelelően a rakparti áthidalásokat is ki kellett szélesíteni, s ennek során azokat északi és déli felükön a régiekhez hasonló, keresztrácsozású acéltartókkal látták el, amelyeket a régiek mellé építettek be. A hídon a gyalogjáró korlátja az északi oldalon a pillérek felett is átmegy - miután itt a gyalogjáró a pilléreken túl nyúlik ki -, a déli oldalon azonban a pillérek feletti faragott mellvédeket egyszerű szögletes kőtömbökkel pótolták, amelyek a korlátot is megszakítják s esztétikai szempontból éppen ezért, valamint a barokkos pillérektől való elütő jellegük miatt, erősen kifogásolhatók. Igaz viszont, hogy az adott anyagi lehetőségek között más megoldásra már nem volt mód (ezért nem pótolták a budai oldal felőli második pillér megrongálódott és lebontott faragását sem). 7. A Lánchíd újjáépítése Széchenyi gyönyörű hídját a német műszaki csapatok a legvadabb módon, a pesti lánckamrák felrobbantásával pusztították el. A robbanás hatására a lehorgonyzások kiszakadtak helyükről és az egész láncszerkezet Buda felé csúszott el, miközben kiszakította a pesti és budai mederpillérek sarukamráinak falazatait is. A pesti és a középső nyílás a Dunába zuhant, a budai oldalon azonban a merevítő-tartó nem zuhant 153