Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

III. FEJEZET 6. A Margit híd újjáépítése 6. A Margit híd újjáépítése A Margit híd újjáépítése a főváros északi részének forgalma szempontjából éppen olyan fontos volt, mint amilyen hiányt a Szabadság híd a város déli felén pótolt, sőt, miután a háború előtt ennek a hídnak a forgalma volt az összes budapesti Duna-hidak között a legnagyobb, helyreállítása rögtön a Szabadság híd után napirendre került, annak ellenére, hogy ez volt a felrobbantott hidak közül a leghosszabb, s valamennyi nyílása fel volt robbantva. Ismeretes, hogy a hidat a németek két részletben robbantották fel; a medernyílások ívszerkezetei mind a mederben feküdtek, s kiemelésük annál is inkább nehéz volt, mert a régi hegeszvas tartók nagy ridegségük folytán sok helyen eltörtek és a roncsok nehezen hozzáférhető, kusza halmazban feküdtek a víz alatt. A németek a szigeti szárnyhidat is robbantották, azonban az csak sérüléseket és horpadásokat szenvedett, de végeredményben a helyén maradt. Már 1944 novemberében, amikor a híd pesti ága felrobbant, az illetékesek foglalkozni kezdtek a kiemelés és újjáépítés lehetőségeivel. A megvalósításra azonban az eredeti elgondolások, valamint a későbbiek során bekövetkezett új helyzet állandóan változó jellege közepette, új módszerekkel került sor 1945-46-ban. így már 1944-ben megkezdődött - egyelőre csak öntevékeny formában - a Ganz hajógyárban egy 100 tonnás úszódam-típus terveinek kidolgozása. A gyár tulajdonképpen a tervezésre megbízást nem kapott, s ahhoz semmiféle tapasztalattal, vagy hasonló tervekkel nem rendelkezett. A felszabadulás után azonban ezen előtanulmányok igen értékes segítséget jelentettek az új 100 tonnás úszódaruk gyors megtervezéséhez és elkészítéséhez. A Közlekedési Minisztérium a két úszódarut 1945. április 25-én rendelte meg a Ganz és Társa Rt.-nél, s az első, a „József Attila", már november 9-re el is készült, míg az „Ady Endre" 1946. május 21 -én került átadásra. A Margit híd újjáépítésének, illetőleg a roncsok kiemelésének kérdésével a hatóságok felkérésére a Műegyetem II. sz. Hídépítési Tanszéke (dr. Mihailich Győző egyetemi tanár vezetésével) már 1944-ben foglalkozott, azonban a bekövetkezett események ezt a munkát félbeszakították. A Margit híd teljes felrobbantása folytán előállott új helyzetben, a forgalom sürgető igényeit figyelembe véve, először - éppen a gyors helyreállítás érdekében - egy úgynevezett merev vasbetétes vasbeton 149