Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 5. Az Erzsébet híd sabb voltát a kábelhíddal összehasonlítva. Más neves német hidászok, így pl. Mehrtens, majd Foerster is Kübler terve mellé állottak és több alkalommal is bizonygatták a kábelhidak előnyeit, nemzeti sovinizmus­sal vádolva meg a magyar kormányt és szakembereket azért, mert ra­gaszkodtak az Eskü téri hídnak magyar munkával és magyar vasanyagból való elkészítéséhez. A német mérnökök württembergi fiókegyletében Kübler 1895-ben előadást tartott, ahol többek között saját, már díjat nyert tervei alapján igyekezett a kábelhidak előnyeit bebizonyítani. (Kübler a torinói Pó­hídra, a bonni Rajna-hidra és a budapesti Eskü téri hídra beadott pályá­zatai egyaránt díjat nyertek.) A számított láncerőket, valamint az alkal­mazott főtartók és merevítő-tartók súlyát, s egyúttal egységárait alapul felhasználva, levezetéseket végzett a költségeknek csupán az alkalma­zott anyagok minősége, illetve szilárdsága alapján való kifejezésére és azt találta, hogy a folytvas lánc 3-szor, a nagyszilárdságú acéllánc pedig 2,5-ször annyiba kerül, mint a kábel. Ugyanilyen meggondolások alap­ján mutatta ki a függőtartók elvitathatatlan előnyét az ívtartókkal szem­ben. Kübler előadása meg is jelent a Zeitschrift des Vereins deutscher Ingenieure c. szaklap 1895-ös évfolyamában is. Beké József, akinek jelentős szerepe volt az új Eskü téri híd-tervek kidolgozásában, vála­szolt Kübler állításaira és kimutatta, hogy a német főmérnök a lánc­acélokra a valóságosnál nagyobb anyagárat vett fel, amellett pedig ala­csony (1250 kg/cm ) megengedett feszültséggel is számolt. E hibák ki­javításával az eredeti 2,5-szörös ár 1,7-szeresre csökken a kábellel szemben, ami azonban a szállítási távolságok arányát véve figyelembe (a kábeleket Németországból kellett volna hozatni) még mindig nem reális. A kábelhidak előnyeinek túlzott hangoztatására egyébként maguk a németek cáfoltak rá akkor, amikor a kölni Rajna-hidat 1915-ben nem kábelhídnak, hanem lánchídnak építették meg! Ami pedig a kábelnek és láncnak összehasonlítását illeti, Beké Jó­zsefnek a pillanatnyi viszonyok között igaza volt. A későbbi fejlődés azonban Küblert igazolta, mert ma már ilyen nagy nyílásokra, - ha füg­gőhidat építenek - csak kábelhíd jöhet szóba. A lánctartó azonban konstruktívabb és esztétikusabb is, mert a vékony kábelek (ilyen, 300 m körüli nyílásoknál 40-50 cm átmérő is elegendő) jóformán semmi erőt nem érzékeltetnek és távolról nézve szinte teljesen el is tűnnek. (Való­színűleg erre gondoltak a kölni függőhíd tervezői is, amikor mégis a 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom