Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története lánc mellett döntöttek.) Miután azonban az esztétikai előny a manapság előállított magas szilárdságú kábelacélok gazdasági előnyével nem áll arányban, napjainkban - legalábbis újonnan tervezett szerkezetek esetében - csak elvétve találkozunk lánchidak építésével, még ha esztétikusabbak lennének is. Megépítése után az Erzsébet hidat Mehrtens - előbbi ellenvéleményét hirtelen megváltoztatva - a világ legszebb lánchídjának nevezte, és Hartmann is dicsérőlég jegyi meg, [77] hogy „az egyes részletek összhangba hozatala igen jól sikerült, úgyhogy ez a nagy híd magas fokú szépség képét nyújtja." Az Erzsébet híd felépítése A tervezés munkája 1897-ben befejeződött és sor kerülhetett a munkák elvégzésének vállalati biztosítására. A lánctagok gyártására amire egyébként később még visszatérünk - a diósgyőri vasgyár, a vasszerkezet többi részeinek előállítására az Államvasutak gépgyára, az alépítményi munkák kivitelezésére Gross & Fischer cég, végül a későbbiekben a lánckamrák leterhelésével és az úgynevezett szobortalapzatok építésével kapcsolatos munkálatokra Zsigmondy Béla kaptak megbízást. A vasszerkezeti díszítmények elkészítését Árkai mülakatos vállalkozóra bízták. 1898 márciusában a pesti hídfőnél megkezdték az alapgödör kiemelését és ezzel kezdetét vette az Eskü téri - felavatása után Erzsébet híd - építése. Az alépítményi munkálatok itt nem okoztak egyelőre különösebb nehézségeket, mert a két pillér (Pilon-alap) alapozása is a meder szélén folyt, tehát az élővíz medrében való munkának sok hátrányos és nehézséget okozó körülménye maradt el. 1898-ban és 1899-ben az alépítményi munkákat - mindkét parton majdnem párhuzamosan folytatva - olyan mértékben végezték el, hogy a vasszerkezet hordására már alkalmassá válhattak. Ennek megfelelően az Államvasutak gépgyára és a diósgyőri lánctag-gyártó részleg a szerkezet előállítását már 1899-ben megkezdte, s egy évvel később, 1900-ban sor kerülhetett a parti lánc-szakaszok és pilonok építésére is. Az Erzsébet híd láncszerkezete volt az első karbonacélból készült főtartó-szerkezet, amelyet hazánkban hídépítési célra alkalmaztak. 102